Több német tudós kisérleti vizsgálatokkal igyekezett eldönteni, hogy a legyek terjeszthetik-e a tifusz-ragályt, s evégből a tifusz-bacillus tiszta tenyészeteivel legyeket etettek és megfigyelte, hogy eként fertőzött legyek beszenyezhetnek-e ezután e bacilusokkal más anyagot. Összesen öt kisérleti sorozatot végzett, amelyekhez az istállóban és konyhában fogott legyeket használta, tekintet nélkül a legyek nemére.

A legyeket kézzel fogta, azután vattadugóval elzárt, 10 liter ürtalmalmu üvegedénybe tette, amelyben cukor és itatóspapirosszeletek voltak, továbbá kis üvegcsésze, megtöltve a tifusz-bacillusnak huslevestenyészetével. A üvegedény mozgatása és rázása közben a csésze tartalma kiömlött, amit aztán a legyek különös szeretettel fogyasztottak. 18-24 óra mulva a legyeket áttette egy másik, csirától mentes üvegedénybe.

A legyek közül egy se hullt el. Minden 2-3-ik napon ujra tiszta edénybe vitte át a legyeket és azután kémcsőben éther-gőzökkel megölte. A feldarabolt és apróra szétdörzsölt legyek testéből azután zselatina-lemezetek oltott be és ugy tapasztalta, hogy a tifusz-bacillusokkal etetett legyek az etetés után még 23 nap mulva is átvihetik a bacillusokat.

Ez gyakorlatilag annyiba fontos, hogy e szerint fennforog az a lehetőség, hogy ha a legyek fertőző anyagot szednek föl, azzal még 23 nap mulva is szenyezhetnek élelmiszercikkeket, amelyek azután terjesztik a ragályt.