Miért emelkednek a Déli Vasut részvények?

A tőzsdei hét kimagasló szenzációja a Déli Vasut részvények példátlanul álló nagy áremelkedése volt. Budapesten, Bécsben és Berlinben, sőt ellenőrizhetetlen hirek szerint Párisban is emelkedett a részvény árfolyama. A részvény emelkedésének oka a külföldi valuták áremelkedése, másik oka az állitólagos olasz vásárlások, amelyet a bécsi Kola cég bonyolit le.

Az olasz vételeket Budapestre érkezett bécsi pénzemberek 80-100.000 darabra teszik. Az olaszok – tőzsdei hirek szerint – a franciákkal szemben akarják biztositani majoritásukat, ez azonban nem valószinü, mert hiszen a franciák a prioritások birtokosai, tehát mindenképen őket illeti a döntő szó. 

Bármiképen is alakuljon azonban a Déli Vasutnál a majoritás kérdése, az egészen kétségtelen, hogy az olaszoknak is irányitó szavuknak kell, hogy legyen a Déli Vasut ügyeinek intézésében, miután a vonalak nagyobb része ma az ő területükön szalad végig.

Az áremelkedés okául egy másik hirforrás azt a nagyfontosságu körülményt jelöli meg, hogy az olasz és a német-osztrák kormány között megállapodás történt, amely szerint az Olaszország által szállitott élelmicikkeket az osztrák kormány Déli Vasut részvényekkel fizetheti. Állitólag emiatt az osztrák kormány részére egy tétel Déli Vasut részvényt vásároltak és a Kola cég ezeket a darabokat szállitja az olaszoknak. Az mindenesetre tény, hogy az olaszoknak leszállitott darabok a bécsi piacon valamelyest darabhiányt fognak okozni, ami ugyan ma még nem érezhető, mert a Déli Vasuttársaságnak 75.000 darab részvénye van és ha abból 80-100.000 darabot egy időre kivonnak a forgalomból, még mindig marad elég. 

A Déli Vasut haussenál kétségkivül még döntő jelentősége van a német kormány amaz intézkedésének, amely tulajdonképen a hausse-lavina meginditója volt. Az entente-nek fizetendő kártérités és élelmiszerszállitás ellenértékében akkoriban egész sereg vasuti kötvényt és részvényt foglalt le a német kormány és ezen internacionális értékek sorában szerepeltek többek között a Dunagőzhajózási társaság, a Győrsopron-Ébenfurti vasut és a Déli Vasut papirjai is. 

Budapesten egyelőre darabhiány nem érezhető, a legutolsó prolongálásnál ugyan kezdetben 3-5 koronát is fizettek a kontreminőrök kölcsöndarabokért, később azonban a kontremin kapott készpénzt. 

Hogy mi lesz a részvényekkel, hogy 2000 koronára emelkednek-e még, mint ahogy azt a hausse-isták mondják, vagy pedig 300 koronára zuhannak, ahogyan a kontreminőrök szeretnék, – nem lehet tudni. Tény az, hogy még ma is nagy tételekben vásárolják belföldi és külföldi számlára.
Kallós János