Föllendül a magyar kereskedelem

A trianoni békeszerződéssel megcsonkitott, tönkretett Magyarország elviselhetetlen sorsa az utolsó évtizedben izmosodni kezdő és életrevalóságáról, megbizhatóságáról lassankint világhirre szert tett magyar kereskedelemmel együtt sulyosan érintette a közvetitő kereskedelem képviselőit, a kereskedelmi utazókat is.

A béke éveiben mintegy 3000-6000-re rugott a hazai földet és a szomszédos országokat bejáró utazók száma, ma pedig alig 300-an vannak, a többi pedig jórészt más foglalkozást keresett. 

A kereskedelmi utazók egyetlen hivatalos szerve a „Magyarországi Kereskedelmi Utazók Országos Egyesülete” a normális állapotok visszatértével ujból fokozott erővel kezdte meg a munkát, hogy segitsen a megmaradt Kismagyarország gazdasági életének talpraállitásában és a megszállott területekkel, valamint a külfölddel való kapcsolat fokozásában és megerősitésében. 

A Hétfői Hirlap munkatársa beszélgetett az egyesület alelnökével, a ki a következő érdekes dolgokat mondta el: 
– Az egyesület, – amelynek tagjai nem ügynökösködéssel, hanem kizárólag képviseletekkel foglalkoznak, – főcélja az, hogy Bécs kezéből, ahol ma még ugyszólván gócpontja van a kelet-nyugati közvetitő kereskedelemnek, Budapestre hozhassa át a hegemoniát, amely földrajzi fekvésénél fogva egyedül predesztinált erre a szerepre.

– Éppen ezért állami támogatással kapcsolatot létesitettünk az angol, francia, német, olasz és cseh kamarákkal, ami azt célozza, hogy önálló képviseletek fölállitásával elkerüljük az eddigi bécsi vezérképviseletek utján való beszerzés szükségességét. 

– Ma még, sajnos, csaknem minden importált árut Bécsen át másodkézből kapunk, aminek oka a többi államokkal való lehetetlenül nagy valutáris differencia. Közvetlenül árut ma még csak Olasz- és Csehországból kapunk, igy leginkább textilnemüeket, füszer- és gyarmatárut, továbbá üveg- és porcellántárgyakat, legutóbb tekintélyes mennyiségü cukrot is kaptunk Csehországból. 

---

Magyar gyárak épülnek a megszállott területeken

– Több budapesti és vidéki magyar gyár fiókokat létesit az oláh és szerb megszállás alatt sinylődő országrészeken, igy elsősorban vegyi-gyárakat, amelyek közül a két legjelentékenyebb Nagyváradon és Zágrábban épül. Az ott előállitott vegyitermékekért rekompenzációképpen petroleumot, nyersolajat és benzint kapunk. A gyárak személyzete és képviselői mind magyarok lesznek, igy a vállakozásoknak nemcsak gazdasági, hanem nemzeti fontosságuk is lesz. 

– A külfölddel érintkező és megszállott területekre készülő tagjaink részére olasz, román és szerb nyelvü szaktanfolyamokat állitottunk fel, hogy igy is mindjobban szolgálhassanak a magyar kereskedelem érdekében. Célunk az, hogy az elszakitott részek és Budapest között szoros kapcsolat maradjon fenn és a bukaresti, belgrádi kereskedelmi csomópontok megerősödését lehetetlenné tegyük. 

– A megszállott területen általában nincs árubőség és mindenütt magasabbak az árak, mint nálunk, jóllehet például Románia részére a közelmultban Konstanzán át több hajórakomány olasz áru érkezett. Az erdélyi és tiszántuli kereskedők a bukaresti ajánlatokkal szemben általában tartózkodóan viselkednek és várják az időt, amikor ujra Budapesten szerezhetik be szükségleteiket. 


Ujra van hitel

– A régi békeállapotok visszatérésére jellemző, uj és érdekes tünet, hogy ujra van kereskedelmi hitel. 

– A nagy cégek a lanyha forgalom fokozása kedvéért ismét szivesen adnak 30-60 napos fizetési haladékokat, anélkül hogy ezzel az árak bármilyen módon drágulnának is.
(d)