Mi történik körülöttünk

A világhelyzet most kezd igazán bonyolódni. Olyan a káosz, az érdekeknek, megállapodásoknak, titkos terveknek keveredése, hogy diplomata legyen, aki ezen eligazodik. Van-e ilyen diplomata? És magyar diplomata-e az? Most nekünk létkérdésünk, - a magyar jövő problémája az, hogy egy magyar Bismarck, vagy akár magyar Pasics, vagyis Venizelosz ezen igazodjon, ugy játszon a konjuktura hurjain, mint egy Paganini, hogy abból a nekünk hasznos áriát játszhassa ki.

Németország nyilvánvalóan közös koncepcióban van Oroszországgal.

Minden valószinűség szerint belekapcsolódik ez érdekkörbe. Ausztria és Csehország is, Oroszország a Nagy Péter álmát készül megvalósítani. A nagy szláv egységet, akár orosznak, akár bolsevikinek hivják azt. Németország vissza akarja szerezni Kelet-Poroszországot, Posent, talán Elzász-Lotharingiát és a Ruhn-vidéket is. Ezért vezetheti az orosz hadsereget a cári Bruszilov, ezért müködhetik ezzel együtt a balti német hadsereg. De ezért müködhetik egy cél felé a német császárhű hadsereg az orosz vörös hadsereggel és ezért szüntetheti meg minden sztrájkmozgalom Németországban ma, amikor polgári kormányzás van, emelkedhetett, a gyávák s bányák produkálása, léphetett életbe a 12 órás munkaidő, anélkül, hogy a polgári kormány nyomást gyakorolna a munkásságra és militarizálni az üzemeket, mig eddig a szocialista kormány ellen bérharcokat, sőt véres utcai csatákat rendeztek a Spartakuszok.

Együtt dolgozik ott ma vörös és fehér – a legőrületesebb harmóniában – hogy kifordítsa sarkaiból azt a világot, amely mai elhelyeződésében neki nem tetszik. Ki érti ezt meg?

Franciaország és Anglia hajbakapott. Franciaország elismeri Wrangelt és Weygandot küldte hadvezérünk a lengyeleknek. Millerand nem akar tárgyalni a bolsevikiekkel, amikor Lloyd George Kamenevvel és Kraszinnal, nem ismeri el Wrangelt, megfedi támadásukért a lengyeleket és hajlandó gazdasági összeköttetésbe lépni az orosz bolsevikiekkel. A francia munkásság Lloyd George-zsal rokonszenvezik és az angol Churchill a francia Milleranddal. Ki érte ezt meg?

Japán hallgat. Kikkel van? Vagy kik ellen? Minden jel szerint Oroszországgal és Németországgal. De ki ellen? Franciaország ellen, amely neki nem riválisabb és mégis ugy látszik, hogy e percben már is szemben áll, vagy Angliával, amely ellensége gazdaságilag és most mégis közelebb van hozzá? Mit akar Anglia? Németország terveit segíteni közvetve? Fegyvertársa: Franciaország terveit keresztezni? Indiai támadást akar kiparirozni az orosz tervek protektoraként, vagy a román blok törekvéseit kontrakarirozni? Ki tudja ezt? Mi fog történni Minszkben? Fog-e ott egyáltalán történni valami?

Soha a kártyákat ugy össze nem keverték, mint most. A kibicek igazán nem látnak a játszók terveibe. A legmeglepőbb adutokat vágják ki vagy teszik skartban. És ez a játék nem babra megy. Nekünk létkérdésünk, hogy belelássunk a játszmába, hogy annak kibiceljük, aki a káoszból győzelmesen kerül ki. Minden tudásra, leleményességre, ötletességre, gyors elhatározási képességre szükség van most, ha a magyar politika valamit is akar nyerni. Ha veszít; sokat veszthet. Higyjék el, fontosabb most ez a zsidókérdésnél, a földbirtokreformnál és a gabonarendeletnél is, - bármennyire fontosak legyenek ez utóbbiak is.