A fogyasztási szövetkezeti mozgalom sikerét hirdeti a háromezredik Hangyaszövetkezet, mely most alakult meg Csonkamagyarország egyik falujában. A Hangya-központ alaptőkéje 18 millióról az idén 88 millió koronára nőtt, míg a tartaléktőkéje ötödfél millió koronát tesz ki.

A Hangya-szövetkezetek a béke éveiben is, de különösen a háború alatt fedezéket nyujtottak a drágaság ellen védekező falusi népnek. Tény, hogy a szövetkezeteknek is sok bajuk van a drágasággal és az áruhiánnyal, de a viszonyokhoz képest, mégis nagy szolgálatokat tesznek az uzsora ellen küzdő fogyasztóközönségnek. Mi lenne itt, ha nem volnának szövetkezetek?

A háromezredik Hangya azt mutatja, hogy a szövetkezetek teljes mértékben birják a falusi polgárság bizalmát. Az elért eredmény a szövetkezeti ügy diadalát jelenti. Ebben részük van azoknak a derék, önzetlen falusi vezetőknek is, akik a szövetkezetek élén sok munkát végeznek anélkül, hogy ezért babérokra számítanának.

Becsületükre s a falusi nép összetartásának dicséretére válik a háromezer Hangya, melyből – sajnos – 1327 szövetkezet megszállott területen van.