Egy magyar gyár horribilis bevétele

A magyar ipar mai szomoru helyzetében, amelyet a szénhiány, a nyersanyag hallatlan ára és más körülmények okoztak, szinte csodálatosnak tünik föl, hogy akad olyan vállalat, amely nemcsak a békebeli, vagy háborus termelés arányait éri el, hanem ugyszólván hihetetlen mértékben emelkedik azok fölé.

Egyik közgazdasági lapunk a „Magyar Tőzsde” legujabb számában olvassuk, hogy egy izzólámpa gyárunk minimálisan napi kettőmillió korona tiszta nyereséggel dolgozik, ami évente háromszáz munkanapot alapul véve – körülbelül hatszázmillió koronát tesz ki. A valóságban azonban ez a szám, még 100-200 millióval többet jelent. 

Ennek a horribilis haszonnak a főoka az, hogy a világ izzólámpa szükséglete a világtermelésnek több mint négyszerese és hogy Amerika, amely a háboru előtt a nyugateurópai államokat látta el, ma a saját szükségletét is éppen hogy fedezni tudja. Anglia termelése sem fedezi a szükségletét ugy, hogy ő is behozatalra szorul. Az európai szükségletet a holland és a német ipar látja el, de csak részben, mert már Franciaország, Olaszország, Csehország és Svájc az osztrák és a magyar iparra van utalva, melyeknek ezenkívül még a Balkánt is el kell látniok. 

Ez a gyár egyedül naponta negyvenezer lámpát gyárt, melynek önköltségi ára darabonként 15, belföldi irányára nagyban 25 korona. A termelésnek azonban csak körülbelül egynegyedrésze kerül itthon eladásra, a háromnegyedrésze Franciaországba, Olaszországba, Svájcba, Jugoszláviába, Csehországba, Romániába, Bulgáriába, Törökországba és Kisázsiába kerül. Az évi termelés a fenti adatok alapján tizenhárom-tizennégy millió darab lámpa, és ha a külföldi árakat vesszük tekintetbe, akkor rögtön megláthatjuk, hogy mi az oka ennek a hallatlan nagy haszonnak. 

Egy darab ugynevezett normállámpa nagybani eladási ára jelenleg 12 szokol, 9 lei, 7 dinár, 5 francia frank, 3 svájci frank, 8 lira. Tehát, ha a 15 koronás önköltségi árat vesszük alapul, a haszon 60-200 korona darabonkint. 

Ha még tekintetbe vesszük azt, hogy ujabb vállalatok ebben a szakmában nemigen alakulhatnak, miután nagyon kevés az elsőrangu szakemberek száma, akik nélkül a gyártás rendkivül kockázatos, teljes képet alkothatunk magunknak ennek az uj iparnak a jövőjéről.