Kétszázötven éves a kávé

Valószinűleg igen kevesen tudják, hogy a kávé, amely egyik legjelentősebb cikke a világkereskedelemnek, ebben az évben ünnepli elterjedettségének kétszázötvenedik évfordulóját. 

1640-ben egy örmény ember, névszerint Pascal, Marseilleben nyitotta meg az első kávéházat. Bár a mokka-kávé, mellyel megkinálta vendégeit, nem az első ilynemű ital volt Európában, – a kávémagot már 1624-ben használták Londonban orvosi célokra – de a kávét, mint élvezeti cikket, örményünk szolgálta fel először vendégeinek. Pascal ujdonsült vállalkozása nagyszerűen beütött, meggazdagodott belőle és rá egy esztendőre már Párisban nyitott kávéházat. 

Tizenkét esztendeig nem akadt vetélytársa, attól kezdve azonban gombamódra szaporodtak a kávéházak. A tizenhetedik század utolsó évtizedében már kétszáz kávéház virágzott Párisban. A kávéház-divatot ezután Ausztria vette át Páristól és az első bécsi kávéház 1684-ben nyilt meg. Egy lengyel zsidó ugyanis megvásárolta a törököktől a leszerelt hadsereg készletét és ebből főzött feketét a bécsieknek, akik hamarosan megkedvelték az ismeretlen italt. Ausztriából Németországba vándorolt át a kávéház, ahol az első ilyen helyiség 1686-ban Regensburgban nyilt meg.

A kávénak azonban akadtak ellenségei is.
1738-ban a tea mellett népámító italnak kezdték nevezni. Röpiratok jelentek meg a kávé ellen és felelőssé tették az arab italt még azért is, hogy az egyébként csöndes polgárok kissé túlhevesen foglalkoznak a politikával. A kávé ellenségei elérték azt, hogy némely országban csakugyan betiltották a fekete élvezését.

Halberstadt nevű városban egyenesen kávétörvényt hirdettek ki, amely tizenkét pontból állt. Csak nemes ember ihatott kávét, másnak hat garas büntetést kellett fizetnie, ha megszegte a tilalmat. 

Pesten a XVIII. század vége felé nyilt meg az első kávéház „A Török Császárhoz” címezve és történelmi nevezetességűvé vált a „Pilvax”, Petőfi és a márciusi ifjúság tanyája.