Irta Neuberger Ferenc dr., gazdasági akadémiai tanár
Szüret idején száz és ezerszámra mennek ki Magyarországból a friss, asztali csemegének való szőlővel telt vonatok olyan országokba, ahol szőlő nem terem. Ily alakban a szőlő sokkal jobban értékesíthető, mint bornak feldolgozva. A legnagyobb árakat azonban úgy tudjuk elérni, ha csemegeszőlőt oly időben tudunk a piacra vinni, midőn idénye már elmult; valóságos luxusárakat pedig akkor kapunk érte, ha karácsonyig, esetleg húsvétig sikerült a szőlőt lehetőleg friss állapotban eltartani.
A szőlő eltartásában főleg két tényező játszik nagy szerepet: a száraz levegő vagy az alacsony hőmérséklet, vagy pedig mindkettő együttesen.
Ha a szőlőfürtöket zsinórra fűzve száraz szobában felaggatjuk, mint ezt faluhelyen kiterjedten alkalmazzák, a szőlő soká eláll, különösen, ha az őszutó nem nagyon meleg; mindazonáltal az így eltett szőlő szemei hovatovább összeasznak s karácsonyra már inkább mazsolára, mint szőlőre emlékeztetnek.
Ha ezzel szemben az alacsony hőmérséklet használjuk a szőlő eltartására, a szőlő még nedves levegőben is duzzadtan, összeaszás nélkül eláll s még karácsonykor is úgy kerülhet az asztalra, mintha most vágták volna le a tőkéről.
Öntudatlanul is az alacsony hőmérsékletet használjuk konzerválásra, ha a szőlőfürtöket az ablakok közzé aggatjuk. A nagy hidegek beálltáig a hely igen alkalmas a szőlő frissen való eltartására.
Franciaországban félig a föld alá sülyesztett s szalmával fedett kunyhóban helyezik el a télire való szőlőt. A kunyhó két ellentétes végén szellőzhetés céljából ajtók vannak; őszvégi, hűvös éjjeleken az ajtók nyitva maradnak, hogy a hűs levegő a helyiséget jól átjárhassa, nappalra azonban ez ajtókat bezárják. Csak ha tulmelegek az őszi éjjelek, akkor fordul elő, hogy a páratelt kunyhókban a szőlő rothadásnak indul, egyébként igen soká, tavaszig is eltartható e kezdetleges módon.
Legbiztosabban a legtovább eltartható a szőlő külön e célra épített hűtőházakban, melyekben a szőlő állandóan 0-1°C közti hőmérséken tartható; még kosarakba csomagolva is jól eláll itt a szőlő minden romlás nélkül. Az ily berendezés azonban nagyon költséges s csak nagy üzemben, főleg szövetkezeti alapon fizeti magát ki. Lehet azonban a szőlőt ugyanolyan elv alapján – t. i., hogy 0-1 °C hőn tartjuk el – ha kisebb mennyiségben is, egyszerű és olcsó berendezéssel eltartani.
Szüretkor a legszebb csemegeszőlő fürtöket kiválogatjuk és szellős helyen elraktározzuk. Itt maradnak mindaddig, míg az első fagyok be nem köszöntenek, mire szüret után rendesen nem soká kell várnunk. Amint ez bekövetkezik, két hordót, melyeknek űrtartalma körülbelül úgy aránylik egymáshoz, mint 2:5, néhány éjjelre kitesszük a fagyra, hogy a hideg azok fáját teljesen átjárhassa.
Ennek megtörténte után a kisebbik hordót szinültig megtöltjük szőlővel, melynek hőfoka ez időben nem lesz sokkal magasabb az 1 ° C-nál. A megtöltés úgy történjék, hogy a fürtök szorosan egymás mellé kerüljenek, léggel telt üreg ne igen maradjon közöttük. Ha ez megtörtént, elővesszük a nagyobbik hordót, alját 2-3 tenyérnyi magasságban megtöltjük valami rossz hővezető anyaggal – hamuval, kőszénsalakkal vagy mohával – melyet előzőleg a hordókhoz hasonlóan lehűtöttünk.
Most a nagy hordó alján levő hamurétegre ráállítjuk a szőlővel telt kisebb hordót, a két hordó közötti űrt kitöltjük a rossz hővezetővel, majd a kis hordót jól záró deszkával lefedve ugyanez anyaggal vagyis hamuval szinültig töltjük a nagy hordót, melyet szintén lefedünk.
A hordókat az egész télen át nyugodt lélekkel akár a szabadban hagyhatjuk, jobb azonban hűvös kamarában vagy előpincében elhelyezni; a szőlő meg nem romlik, eláll egész frissen tavaszig is és husvétkor keresett drága csemegét fog szolgáltatni.
