A falvak egyébként is panaszos lakásállapotain a házhelytörvény nem sokat segített. Több, mint tizenkétezer falusi házhely került már kiosztásra, az építkezést azonban nem tudják megindítani, mert lehetetlen nehézségek állnak útjában.
A Faluszövetség kezdettől fogva igen behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel, különösen abból a szempontból, hogy az új falusi otthonok az egészségügyi és a célszerűségi követelményeknek jobban megfeleljenek, mint a mai falusi lakások. A Szövetség a legkülönbözőbb megoldási módokat hozta javaslatba, hogy a kiosztott házhelyeken az építkezés tényleg meg is induljon. Az érdeklődőknek tervrajzokat is küldött.
Tapasztalatokat szerezvén munkaközben a felmerült gyakorlati nehézségekről, felkérte Nagy Márton műegyetemi tanársegédet, a falusi építkezések ügyének egyik legalaposabb ismerőjét, hogy a falusi kislakás-épitkezés haladéktalan megindításának gyakorlati módozataira nézve olyan tervezetet dolgozzon ki, amely a kormány komoly megfontolására is igényt tarthatna.
A beérkezett tervezet lényege abban foglalható össze, hogy mindaddig céltalannak fog bizonyulni e téren minden próbálkozás, míg egy olyan központi anyaggyűjtő- és elosztó-telep felállításáról nem gondoskodunk, amely a községeket olcsón ellátja mindazokkal az olcsó építőanyagokkal, melyek ma helyben vagy egyáltalán nem, vagy csak igen nagy áron szerezhetők be.
Ez a szervezet, amelynek a kormány és a szövetkezeti központok részvételével kellene megalakulnia, a szénelosztásnak az állam kezében lévő jogával irányítani az építőanyagok gyártását, a hiányzó anyagokat a fölösleg kivitelének engedélyezése ellenében olcsón megszerzi és a falusi építkezőknek méltányos feltételek mellett rendelkezésre bocsátja.
Ezzel a szervezettel nézetünk szerint feltétlen eredményeket lehetne elérni, mert a lakásalkatrészek lényegesen olcsóbbá válnak, ha egyszerre sokat és egyformát készítünk belőlük, épúgy minden építési anyag is olcsóbb lesz, ha azokat csak bizonyos megállapított méretekben készítik.
A központi anyaggyüjtő és elosztó szerv rögtön hozzáfogna az építőanyag szabványosításához s akkor majd a szabványos tégla és vasgerenda mintájára, ajtókat, ablakokat, ezek vasalását, fagerendákat, falépcsőket stb. csak meghatározott alakban, de olcsóbban lehet beszerezni, mintha ezeket minden esetben külön kellene megrendelni az iparosnál.
A második lépés lenne aztán a községi épitőtársaságnak, illetve szövetkezeteknek megszervezése, mert ezáltal is olcsóbb lesz az anyag s a munkát is jobban lehet megszervezni, ha egyszerre tömegesen építkeznek. Németországban pl. csak ilyen társaságok, illetve szövetkezetek kaphatnak állami támogatást.
Fontos végül a pénzügyi kérdés.
A pénzügyi kérdés rendezése az állami és a magántőke közös feladata. Míg a magántőke nem mer, az állam pedig nem akar vagy nem tud a közösmunkára fanyalodni, addig ne várjunk eredményt. Itt az altruista lélek bevonása is jelentékeny szerepet játszik. A közalapítványokat építési kölcsönök alakjában kellene kamatoztatni. Tudomásunk szerint az Országos Központi Hitelszövetkezet már hosszabb idő óta foglalkozik a falusi építkezések pénzügyi részének megoldásával s az előkészületek már előrehaladt állapotban vannak.
Az előttünk fekvő tervezet legfigyelemreméltóbb része az, amely az ú. n. állami építési alap megteremtéséről szól. Ez arra szolgál, hogy a magánosok bankkölcsöneit biztosítsa. Ha valaki lakóházat akar építeni, az építőösszegnek 90%-át banktól veheti kölcsön az állam jótállása mellett. Ha aztán a pénz javulása következtében a törlesztéseket nem tudja fizetni, akkor helyette a valutajavulás folytán előállított különbözetet az állam viseli az építési alapból.
Csehországban 5 millió koronával létesült az építési alap 1919-ben, melyet évente az állami költségvetés terhére két millióval kell növelni, míg a 25 milliót el nem éri. Az osztrák építési alap az idén 25 millió korona volt, 1975-ig évente 100 millióval növelik, ezenkívül a munkaadók minden munkásuk után heti egy koronát kötelesek befizetni, amellett, hogy az építési alapba az altruista tőkék 10%-a is befolyik.
A Faluszövetség tervezetét a kormány elé terjesztette, amely értesülésünk szerint komolyan foglalkozik a kérdéssel. Remélnünk lehet tehát, hogy a jelzett nyomokon az annyira szükséges építkezési mozgalom végre meg fog indulni.