A katonai posztószállítások monopolizálása

A katonai posztószállítások monopolizálásának terve kínos benyomást keltett mindenfelé, de különösen azokban a városokban, ahol ilyen iparvállalatok már dolgoznak, vagy létesülőben vannak. Így, mint Győrből jelentik, ott nemcsak az érdekelt gyárak tiltakoznak a monopólium terve ellen, hanem a kamara is energikus lépéseket készül tenni.

Bajáról azt táviratozzák, hogy a város felterjesztést szándékozik intézni a kormányhoz és a lakosság egzisztenciális érdekeire való utalással követeli a tervezett monopólium elejtését. Baja város közbelépésének, mint onnan jelentik, az az oka, hogy a Bácskai Gyapjúárúgyár Részvénytársaság, mely a Magyar Országos Központi Takarékpénztár érdekkörébe tartozik, éppen most fejleszti nagyarányú befektetésekkel bajai gyártelepét.

A Bácskai Gyapjúárúgyár Részvénytársaság megvette a bajai vattagyárat és a Granau-féle gyapjú-fonalgyárat s mintegy 70 millió korona új tőkével teszi expanzívabbá megnagyobbított üzemét. Berendezkedik gyapjúszövetgyártásra is s e célból az eddig 7.5 millió alaptőkével dolgozó telep üzemébe tízszer ekkora tőkét visz be. A gyár ezenkívül megvásárolta a pécsi posztógyárat, amelynek berendezését szintén Bajára szállítja, úgy, hogy ősszel már 4000 orsóval és 700 szövőszékkel fog dolgozni.

Főleg azért tartjuk érdemesnek az itt felsorolt adatokat részletezni, mert ezekből is világosan kitűnik, hogy pusztán a fejlesztésre való hivatkozás nem lehet alapja semmiféle monopóliumra való törekvésnek. Ilyen megokolással szinte kivétel nélkül kérhetnék az összes posztógyárak, hogy hasonló kedvezményben részesítsék őket, ami azonban azzal a következménnyel járna, hogy erőteljes fejlődésnek indult textiliparunkban rövidesen visszaesés állana be. Csak örülhetünk, hogy e tervből immár nem lesz semmi, textiliparunkban a verseny és nem a magánmonopólium lesz irányadó.