Rutherford a Közlönyünkben is nemrég ismertetett 1 nitrogénbontó kisérletei kapcsán legújabban egy eddig ismeretlen sugarat fedezett föl. 2 E sugár, mely úgy nitrogén-gázban és oxigéngázban, mint levegőben előállott, ha azt α-sugarak hatásának tette ki, abban különbözött az ilyenkor észlelhető H-sugaraktól. hogy e sugaraknak áthatolóképessége, amazokénak csupán mintegy harmadrészét teszi ki.
Rutherford ezeket a sugarakat eleinte egyszerű töltésű nitrogén-, illetőleg oxigén-atómokból állóknak vélte, az elektromos és mágneses eltérítésükből kiderült azonban, hogy ez a föltevés aligha állhat helyt, mert az eltérítés értéke még az α-sugarakakénak is nagyobbnak bizonyult, holott, ha valóban O-, illetőleg N-sugarak jelentek volna meg, akkor azok ennél csak kisebbek lehetettek volna.
Az új sugár áthatolóképességének és eltérítésének egybevetéséből inkább az következik, hogy olyan kettős töltésű részecskékből áll, melyeknek tömege 1 és 4 között van. Rutherford beható kisérleti vizsgálatai s az azok alapján végzett számítások azt eredményezték, hogy itt valóban egy új elemmel van dolgunk, melynek atómsúlya nagy valószínűséggel közelítőleg 3-mal egyenlő.
A részecskék kettős töltéséből a középponti magvaknak töltésfölöslege is kettőnek adódik, a mi annyit jelent, hogy ezen új elem sorszáma kettő s így az nem egyéb, mint a héliumnak 3-as atómsúlyú izotopja. Ezen, Rutherford által, x3-al jelzett izotopnak atómmagva tehát 3 hidrogénmagból ás egy magelektonból áll s e mag körül legföljebb két elektron keringhet.
Itt említjük még meg, hogy Rutherford a hidrogénmagot, más szóval: a hidrogénatóm középponti testét, újabban "Proton"-nak nevezte el. Ezzel az elnevezéssel foglalkozott még az angol természetvizsgálók cardiffi gyülése is, a hol Lodbe O. a "Proton" szó elvetése mellett többek között a "Hylon" (???=anyag) nevet ajánlotta.
Soddy e nevek közül egyiket sem fogadta el, hanem inkább a "Hydrion" szót ajánlja, mint a legkifejezőbbet. Ez utóbbi elnevezést fogadja el Prideaux R. is, bár a hydrion és a hydrogenion között elméletileg mindenesetre nagyobb különbség van, mint az, a mely e két szóban kifejezésre jut.
A hidrogénmag szerepe a chemiai elemek felépítésénél ma már általánosan elismert s kisérletileg is jól megalapozott tény, úgy, hogy nem egészen közömbös, hogy e czélra mielőbb végleges mesterszó álljon rendelkezésre.
Dr. Proszt János.
