|
Dobsa Lajos (1824-1902)
A magyar szépirodalom és hirlapirás érdemes veteránjának halálhire érkezett julius 9-én a fővárosba, csöndes falusi magányból. Az ifjabb nemzedék már alig találkozott olvasmányai közben Dobsa Lajos nevével, de a vidéki szinpadokon még máig is adják egyik-másik drámáját.
Dobsa már évtizedek előtt visszavonúlt az irodalomtól, elköltözött a fővárosból is, melynek fejlődő és magyarosodó társadalmában – az ötvenes és hatvanas években – eleven és kiváló szerepet vitt. Halálának hire mély megilletődést okozott a főváros régi irói közt és azok közt, kik a korábbi időkből ismerik még a pesti életet és szereplőit. |