Amerikában többször próbálták már robbanás segítségével az eső előállítását. A kisérletek azonban nem vezettek határozott eredményre. A háború alatt megfigyelték az ágyúzás hatását az eső létesülésére, a nélkül azonban, hogy bármi eredményhez jutottak volna. Újabban a Meteorologische Zeitschrift leír egy esetet, midőn hatalmas robbanásnak eső lett a kétségtelen eredménye.

A háború alatt, 1918. június 6.-án, Kiew mellett, Zvierniecben, Oroszországban, a municzióraktár fölrobbant és 11000 tonna robbanó anyag sült el. A megfigyelések és följegyzések igazolták, hogy a robbanásnak valóságos helyi légköri depresszió volt a következménye.

Hatalmas légörvény, kisebb cziklon keletkezett, középen felszálló légáramlattal, mely körül a szélforgás törvényei szerint keringett a levegő. Fotográfiai fölvételek igazolják a felszálló légáramlat nyomán keletkezett kumulusz-felhőt, mert a robbanás hatása több mint 3000 m magasságig volt érezhető.
A kumulusz-felhőből nimbokumulusz alakult s belőle eső hullott, mint a vulkáni kitörések alkalmával is történni szokott. Az esőt tehát mesterségesen is előállíthatjuk, de kétséges, hogy a leírt eset bárkit is a mesterséges eső előállítására buzdíthatna.