Ki tartsa el az ellátatlanokat?

Budapest, június 17. 

Az új terméssel új gond is lép előtérbe. A kenyér drágul.
Még nagyobb szükség van arra, hogy a szegény emberek, akik saját hibájukon kívül nem tudják megvásárolni piacon a lisztet és kenyeret, jutányosabb áron jussanak hozzá. Az államnak gondoskodni kell erről. Csak azt nem tartjuk egészen igazságosnak, hogy őrlési vámból fedezik ennek a szükségletnek legnagyobb részét.

A nagycsaládú kisemberek az ötszázalékos őrlési vám révén sokkal nagyobb terhet viselnek, mint a gazdag magánosok. Szóval a kisemberek tartják el a szegény ellátatlanokat és a milliomos gyáros a markába nevet, hogy az ő alkalmazottai is Kis P. János falusi kisember őrlési vámjából kapnak olcsó kenyeret.

A gyárosok tartsák el maguk az ő ipari alkalmazottaikat, a szegényebb falusi embereket pedig mentesíteni kell az őrlési adó alól. Ha egyszer a főldmívesmunkás nem ellátatlan, ne legyen az a gyári munkás se, akit a gyáros tart. Amúgy is rengeteg milliárdjába kerül az államnak a közellátás. Nem lehet a közterheket szaporítani, mert előbb-utóbb belefulladunk.