A korona értékének esésekor a legutolsó falusi grejzler is iparkodott a bolti árakat emelni.
– Hja, kevesebbet ér a korona, muszáj az árakat emelni! – szokták mondani merkantilista felebarátaink.
A korona esését szinte előre megszagolták s be sem várva a zürichi jelentést, már örömtől sugárzó arccal locsogták a közönség előtt, hogy megint drágább lett minden, mert esett a korona. A pesti börziáner négy éves fia is a zürichi koronaesést hirdette olyan gőggel, akárcsak egy politikai megbizott. A szegény magyar nép el is hitte, hogy abban a percben, mikor Zürichben kevesebb idegen pénzt adnak a magyar koronáért, mindjárt ahhoz igazodnak az árak.
De jött most a korona javulása.
A korona 17-ről 25-re, majd 35-re, és 37-re ment föl Zürichben. Kétszer annyira ment, mint grejzlerosék áremelése idején. Most meg a magyar nép örült, hogy emelkedik a korona. Biztosra vette, hogy most is csak a zürichi jegyzéshez igazodnak az árak s mindennek felére száll az ára. A búza ára 7600 koronáról le is szállt 6100 koronára. De semmi másnak nem esett az ára.
Élelmes merkantilistáink elnémultak s hallani se akarnak a zürichi jegyzésről. A börzianer Móricka fia már nem a zürichi jegyzésről beszél, hanem a Prónay és Gömbös viaskodásáról. A falusi grejzleros meg egészen elfelejtette, hogy pár hete a zürichi jegyzés miatt emelte duplára az árakat.
Igy fest a mi kereskedelmünk erkölcse, mely csak az áremelésben követi a búzát és Zürichet, de a leszállításban már nem. Az államnak, a biróságoknak azonnal be kell avatkozni az ilyen uzsora ellen. Vagy félannyiért adják portékájukat a kereskedők, vagy uzsorabiróság előtt a helyük.
De a fogyasztóközönség se legyen rest.
Okuljon a merkantilisták kapzsiságából s ne vásároljon náluk, hanem – a fogyasztási szövetkezetekben. Nekünk csak tisztességes kereskedelemre van szükségünk.
Még egyet.
Az Est, Magyarország és társaik is hallgatnak mélyen, hogy liberális bajtársaik nem szállítják le az árakat...
