Miből élnek a tengerhajózási társaságok budapesti irodái?

Tizenkét hajóstársaság utas nélkül 

A Baross-téren hetenkint uj kivándorlási irodák nyilnak meg.
A háboru előtt, mikor Amerikában a kvótarendszer nem akadályozta a kivándorlást és a hajójegy ára 2-300 korona volt, mindössze néhány hajóstársaság bonyolitotta le a magyar kivándorlást. A kommunizmus után elsőnek a Cunard Line kapott koncessziót a kormánytól és több mint egy esztendeig versenytárs nélkül szállitotta Amerikába a magyar kivándorlókat. Azóta a kormány fokozatosan tizenkét hajóstársaságnak adott koncessziót. 

Önként felmerül a kérdés, miből él e sok vállalat budapesti irodája, mikor az Északamerikai Egyesült Államokba évenként összesen 5638 magyar kivándorlót engednek partraszállni, a belügyminisztériumban egy év alatt alig kapott 8-10 magyarnál több utlevelet Délamerikába és a magyar földmivelő-kivándorlóknak alkalmas kanadai kivándorlás is egyelőre csak terv? Hiszen az Amerikába kivándorlók legnagyobb része hajójegyét tengerentuli rokonától kapja és legkedvezőbb számitás szerint sem elég a minimális üzleti rezsi fedezésére sem az a 10-15 utas, aki készpénzzel fizeti ki hajójegyét a budapesti irodákban. 

Vegyük hozzá, hogy az előjegyzett utasok és küldött hajójegyek száma ma megközeliti 8-10 ezret, ugy hogy a belügyminisztérium már májusban betiltotta, hogy magyar kivándorlóknak uj utlevelet állitsanak ki Amerikába. A hajóstársasági koncessziókért mégis állandó tülekedés folyik. A sok eszkimó most lázasan keresi a kivándorló-fókákat.

Az United States Line például változatos hirlaphirdetésekben igyekszik hajóit ajánlgatni, de a magyar kivándorlók és visszavándorlók nem szeretik ezt a társaságot, mert a hajókon, amelyek a száraz Amerika tulajdonát képezik, nem mérnek bort. Más hajóstársaságok az amerikai kvóta törvénybe nem sorozott müvészek, visszavándorlók és luxus-utasok toborzásával szeretnék üzleti szempontból gyümölcsöztetni koncessziójukat. 

A Compagnie Générale Transatlantique francia hajóval viszont a balkáni és kelereurópai kivándorlást igyekszik Magyarországon keresztül lebonyolitani. Ennek a közel jövőben megvalósuló tervnek gazdasági jelentősége is igen figyelemreméltó lesz Magyarország szempontjából. 

A tengerhajózási vállalatok magyarországi irodája, talán az egy Cunard kivételével, a nagy tervek és lázas üzleti tevékenység, sőt az amerikai harmadosztályu hajójegy száz dollárban megállapitott ára dacára, jelentős ráfizetéssel dolgoztak. Lehet, hogy ez nagyobb koncepció nélküli üzleti politikájuk eredménye, de a deficit főoka a jelenlegi viszonyokban keresendő. Csak a hajóstársaságok szaporodnak, a készpénzzel fizető kivándorlók fogynak.