A hónap rövidhíreiből

Posztó iránt nagy a kereslet s az árak szédületesen nagyok. Minthogy a devizaközpont sem a német, sem a lengyel gyárosoknál vásárolt posztó ára fejében svájci frankot kiutalni nem hajlandó, holott a szóbanforgó gyárak csak svájci frank ellenében hajlandók árút eladni, az üzletvitel rendkívüli nehézségekbe ütközik. A helyzetet jellemzi egyébként az, hogy a Csepeli Magyar Posztógyár R.-T. újabban csak a svájci frank mindenkori árfolyamának megfelelő koronaértekben hajlandó csak árút eladni. Ezidőszerint még mindig fennáll a legridegebb formában a posztóbehozatali tilalom és behozatali engedélyt posztóra még mindig nem lehet kapni. Ennek következtében a nagykereskedők posztókészlete maholnap elfogy s a budapesti piac jóformán árú nélkül lesz a szóbanforgó cikkben.


A vasuti tarifaemelés – Vagónhiánnyal

A Máv. újabb tarifaemelése ipari és kereskedelmi körökben osztatlan megdöbbenést keltett. Az érdekképviseletek közös konferenciáján kiderült, hogy a Keleti Dénes által kontemplált díjtételek – több cikknél a kétszeres aranyparitás fölött mozognak. Még nem is lépett életbe a horribilisan fölemelt vasúti tarifa s már is az egész ipar és kereskedelem érzi megbénitó hatását: a legsürgősebb szállitásokra sem lehet vagónt kapni. 


Pénzpolitikánk és a Máv. tarifaemelése

Közel 3 milliárddal csökkent a legutóbbi kimutatás szerint a bankjegyinfláció és 100-150 százalékkal emelik a vasúti tarifát! Ha így egymás mellé állítva szemléljük ezt a két tényt, kételkednünk kell a logika létezésében. Drágítani és a pénzforgalmat egyidejűleg csökkenteni, ennek csak rossz vége lehet, mert a magángazdálkodás tönkretétele az állam csődjét is jelenti.

Ha szükséges volt a tarifaemelés, amely kiszámíthatatlan drágulást fog előidézni, érthetetlen a defláció megindítása, hisz az csak látszólagos és rövidéletű lehet, mert a tarifaemelés nyomán inflációnak kell megindulnia. A józanul gondolkozó iparos, akit az uzsorabíróságok rémével fenyegetnek, nem tudja mindezt megérteni, de talán saját bőrén fogja megérezni, mit jelent az állami áremeléssel kapcsolatos defláció.


A jegyintézet ismét megszoritja a bankok hitelkereteit 

Az Állami Jegyintézet tegnap kiadott kimutatásában, amely ismét kétmilliárdos bankjegyszaporulatról számol be, feltünik az eszkompttárca újabb egymilliárdos csökkenése. Vagyis ez azt jelenti, hogy a Jegyintézet az újabb hitelek folyósításánál ismét megszaporította a kereteket, másrészt pedig az eszkompttárca közel egymilliárdos apadása úgy állhatott elő, hogy a Jegyintézet által a bankoknak tudvalevőleg felmondott devizalombardok egy része már be is folyt. A hitelkeretek újabb megszorításának bizonyítéka az is, hogy a Jegyintézet a bankokkal szemben újabb impegnókat kíván megállapítani.