Az ipari vízdijak felemelése negyedmilliárdos burkolt adó – az iparra

A fővárosnak ezen a héten megtartandó közgyűlése foglalkozik majd az üzemi pótlékok sokat vitatott kérdésével. Ekkor kerül eldöntésre a főváros tanácsának a vízdijak emelésére vonatkozó előterjesztése is, mert éppen az eddigi vízdijak emelése teszi szükségessé a közüzemi pótlékok emelését is.

A tanács előterjesztése szerint a vízművek költségvetési hiánya körülbelül 633 millió, úgy hogy ezt a költségvetést az eddigi 200 millióval szemben a tanács majdnem 830 millió koronára kívánja fölemelni, főképpen a szénáraknak és a munkabéreknek emelkedésére való hivatkozással. A tanácsi előterjesztés szerint a háztartási vízdijak ára az eddigi 2 koronával szemben 10 koronában, az ipari vízdijaké pedig az eddigi 3 koronával szemben 30 koronában állapíttatnék meg. A főváros tehát továbbra is fenn akarja tartani a mult évben megállapított helytelen arányt, amelynél fogva az ipari vízdijak a háztartási vízdijaknál aránytalanul magasabbak. 

A tanács előterjesztéséből azt is látjuk, hogy a főváros vízellátásához körülbelül 50 millió köbméter víz kitermelésére van szükség, ami átlagban köbméterenként 17 koronás önköltségi árba kerül. Az a javaslat tehát, amely most a közgyűlés előtt fekszik, azt jelenti, hogy az ipar a tizenhétkoronás önköltségi árral szemben minden köbméter víznél külön 13 koronás adót köteles leróni a főváros hibás pénzügyi politikája miatt.

Ehhez a 13 koronás adóhoz hozzájön még az a hét korona is, amennyivel a főváros a háztartási vízdijakat az önköltségi árnál olcsóbban állapította meg (a háztartási vízdijak köbméterenként 10 korona, önköltségi ár 17 korona). Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az ipari vízfogyasztás évenként 122.5 millió köbméter, úgy ez a köbméterenként mutatkozó húszkoronás adó mellett évenként egy negyedmilliárd burkolt újabb adóval sujtaná az ipart, amely természetesen ezúttal is bizonyára sietni fog ezt a terhet az amúgy is agyonsanyargatott fogyasztóra áthárítani.