Lapunk hasábjain felhívtuk az illetékes tényezők figyelmét arra a szomorú jelenségre, mely a mai nehéz gazdasági viszonyok s a nemzeti katasztrófa következménye, az egyre fokozódó kivándorlásra. Az iparosság tehetetlenül nézi, hogy egyes szakmákban a termelő munka pangása miatt legjobb munkásaink kénytelenek kezükbe venni a vándorbotot s a családot itthonhagyva, külföldre mennek, ahol munkaalkalom s kereseti lehetőségek vannak.
Még idejében figyelmeztettünk rá, hogy ma már olyan a gazdasági helyzet, hogy az anyagárak mérhetetlen emelkedése miatt a termeléshez szükséges összegeket a nagyobb tőke nélkül dolgozó iparosság előteremteni képtelen s az a veszély fenyeget, hogy a termelő munka nemhogy megindulna, de egyre csökken.
Nem az iparosság dolga ezeken az állapotokon segíteni.
Az iparosság azonban vérző szívvel nézi testvéreinek pusztulását s ha mást nem tehet, elsőrangú kötelessége, hogy az elvesztett erőket az újabb nemzedékben pótolja. Sajnos, a tanoncoktatás körül is újabban rendkívül sok olyan dolog merült föl, ami az újabb nemzedékért dolgozókat a legnagyobb aggodalommal töltheti el.
Néhány hónapja a rendőrség egy kommunistabandát fedezett föl, melynek tagjai közt feltűnő nagy számban voltak iparostanoncok. Az iparosság több ízben tapasztalhatta, hogy a tanoncoktatás nem volt olyan szigorú, mint amilyent a mai fegyelmetlen időben kétszeresen meg kell követelni. Az órák elmaradtak, a tanoncok elcsavarogták a délutánokat. Az iparosság vétket követne el, ha ezekre a súlyos jelenségekre föl nem hívná a figyelmet.
Kiderült, hogy a tanoncok nagyrésze be van szervezve az ifjúmunkás egyesületekbe, melyek a szakszervezetek alatt bizalmi férfiakkal működtek. Ezekben az egyesületekben eszperantó és a francia forradalomról szóló előadásokat tartanak, melyek egyoldalú beállításban alkalmasak arra, hogy a mélyebb tapasztalat s történelmi tanulmány nélkül való ifjabb nemzedéket a szociáldemokrácia karjaiba vessék, kiszolgáltassák az utcai demagógiának s eltérítsék attól a hazafias szellemtől, mely századokig féltve őrzött hagyománya s örök büszkesége lesz a magyar iparosságnak.
Az oktatás ügyében, többszörös sürgetésre, az utóbbi időben valamivel javultak az állapotok, az iparosság azonban biztosítva szeretné látni a tanoncait, hogyha már hetenkint három félnapot elvesz az iskola, hogy az oktatásuk valóban eredményes legyen. Azt pedig igazán megkövetelheti, hogy az a szociáldemokrata párt, mely az esti tanítás ellen mindig állást foglalt, ne rendezzen külön kurzusokat az ifjúmunkás egyesületekben éppen az esti órákban.
Értesülésünk szerint a kultuszminisztériumban legközelebb megsürgetik a már február hónapban beadott memorandumot, melyben az iparosság a tanoncoktatás megreformálását kérte s egyben felhívják az illetékes tényezők figyelmét azokra az aggodalomra valóban okot adó állapotokra, amelyek ma észlelhetők az ifjú iparosnemzedék nevelése körül.
