Erdély forradalom útján

Kolozsvár, febr. 11.
A bukaresti kormány elveszítette a fejét. Az általános választások küszöbén a liberális Bratianu számüzte az erdélyi román nemzeti pártot előbb a kabinetből, azután a régi királyságból. Az autonóm közigazgatás helyébe a maga szerveit ültette. A tömeges letartóztatások, üldözések és bebörtönzések napirenden vannak.

Aki a kormány politikájával ellenséges véleményt vall, nincs többé biztonságban. A falvakat hatóságilag szervezett verekedő csőcselék járja be s mindenkit agyonveréssel fenyegetnek, aki nem hajlandó Bratianu szekerét huzni. A városokban a söpredék dervistáncot jár s mindenütt rombol és fosztogat. A kormány szolgálatában álló tisztviselők erőszakoskodnak, lopnak, csalnak és zsarolnak.
A liberálispárt központi jelöltjei a kerületi vezetők visszautasították s a lokálpatriolizmus ürügye alatt közveszedelmes alakokat léptetnek föl képviselőjelölteknek.

A terror és megfélelmlítés eszközeihez nyiltan sorakozik a nyilvános vesztegetés és korrumpálás minden módja.

A kormány e fellépésével a veszedelembe dönti az ország nyugalmát és létét, a román nemzeti párt és néppárt szövetségre lépett, hogy a választásokon keményen szembenézhessen azzal a Bratianuval, aki lábbal tiporta az 1918. évi december 12-én kiadott 3631. és 3632. számu királyi dekrétumokat.

Dr. Maniu Gyula nyiltan és félreérthetetlenül körvonalazta álláspontját a király előtt, ki ellenezte, hogy a Bratianu-kormány centralisztikus politikáját az országra nézve károsnak és veszedelmesnek tartja.

Az erdélyi román nép már megunta a királyságbeli kiküldött basák zaklatását és alig várja az alkalmat, hogy megszabadulhasson üldözőitől és zsarolóitól.

A dolgok már odáig fejlődtek, hogy Erdély és Románia között a kapcsot csupán a nyers katonai hatalom biztosítja a maga brutális intézkedéseivel és haditörvényszékeivel.

A gyulafehérvári egyesülési határozat félretétele s az állampolgárok jogainak semmivevevése azt eredményezte, hogy a nagy városok és falvak fehérházainak falain vörös krétával azt írta:
"Erdély az erdélyieké!"

Az utóbbi időben Kolozsvárt történt vandalizmusok lehetetlenné tették, hogy a magyarság teljes erővel küzdelembe vihesse a maga politikai energiáját s ha a helyzeten nem változtatnak, félő, hogy Erdély magyarsága a forradalom utjára lép.

Ugyanilyen állapotok vannak Beszarábiában és Bukovinában. Könnyen megtörténhetik, Bratianu a harmadik román nemzetgyülés összeülésekor azt fogja látni, hogy az az annektált területek képviselői legelkeseredettebb ellenzői lesznek minden egyesítésnek és centralizálásnak.

A nép mai gondolkodása után ítélve. Bratianu el lehet készülve, hogy Erdély szabadságáért és függetlenségeért megkezdett küzdelmet elsősorban maga a román nép fogja diadalra juttatni.

Dr. M. Gy.