Az arany rejtekhelye

Érdekes, hogy a legféktelenebb szenvedélyek felidézőjét, az emberiség küzdelmeinek végcélját, az aranyat, a természet a föld mélyébe rejtette, mintha elkövetendő bünök szeszélyétől akarná óvni, az ingadozó, könnyen rosszra hajló embert. Ez a látszat; a tudomány azonban másképp érvel.

Minthogy az arany igen súlyos fém, minden valószinüség szerint, akkor sülyedt le a mélyre, amikor az egész föld még folyékony állapotban volt. Talán sohasem is vettek volna az emberek tudomást az aranyról, ha fényesen, csábítón fel nem csillant egy-egy forrás vizében. A földalatti források forró vize kovasavat tartalmaz, a kovasav pedig oldja az aranyat.

Gyakran előfordul, hogy a kovasav a földalatti forrás falára rakódik és ott kvarctömeget képez, melyben már az arany sem maradhat oldott állapotban, hanem aranycsillám, aranypor vagy apró aranypikkelyek alakjában kiválik és a víz kvarccal vegyesen felszinre hozza. Igy jutnak folyóvizek vagy patakok aranytartalomhoz, minthogy pedig minden patak és minden folyó a tengerbe ömlik, természetes, hogy a tenger nagymennyiségű oldott állapotban levő aranyat tartalmaz.

Sherry Hunt nevű angol tudós megállapítása szerint 1000 kilogramm tengervíz, körülbelül 32-60 miligramm aranyat tartalmaz. Tehát egy kilogramm arany nyeréséhez 30 millió kilogramm tengervizre volna szükség. Sokan foglalkoztak az aranynak tengervizből való előállításával, de eddig megfelelő módot még nem sikerült senkinek sem feltalálni, e kérdésnek megoldása, a jövő feladata.