Földrengés a tőzsdéken

A világtörténelemben is páratlanul álló természeti katasztrófa, mely Japán nagyhatalmi állását is vitássá teszi, az egész világ gazdasági gépezetére olyan bombát vetett, melynek kihatása egyelőre még kiszámithatatlan, de súlyos nyomai már érezhetők. Úgy az európai, mint a tengerentúli országok tőkeérdekeltsége horribilis veszteséget szenvedett Japánban s miután a föld- és tengerrengés okozta károk eddig pontosan fel nem becsülhetők, a londoni, párizsi és newyorki tőzsdéken pánikszerü baisse-ben nyertek kifejezést.

Óriási angol, francia és amerikai tőkék semmisültek meg a japán katasztrófa kataklizmájában s az elveszett befektetések most a máshol elhelyezett tőkék visszavonását vonják maguk után. 

Az olasz-görög konfliktus az európai piacokon érezteti megsemmisítő hatását, mert egy újabb európai háború veszedelme a spekulációt a legnagyobb óvatosságra készteti s a realizációs hajlandóságot erősen előmozdítja. 

A világtőzsdén átrobogó baisse irányzat nem lehetett hatástalan a budapesti piacra s így az elmult heti üzleti lanyhaság legnagyobbrészt ezekből a momentumokból táplálkozott. 

A spekuláció fokozott rezerváltságához nagyban hozzájárult a magyar kölcsön túloptimisztikus megitélése is, mely a gyengébb kezek angazsmánjainak sürgős feloldásához vezetett. Nem kis szerepet játszott még a lanyha irányzat kialakulásában a kosztpénz kamatlábának mértéktelen felszöktetése, mely a hitelben dolgozó spekulációt gyökerében támadta meg. 

A bécsi s berlini tőzsdék lanyhasága a magyar papirosok tömegét zúdította Budapestre, melynek amúgy is gyenge ellenállóképességét teljesen megtörte ez az infláció s még jobban kimélyítette az árfolyamok lemorzsolódását. 

A gyenge kezek megriadása a külföldi papírinfláció természetesen legyöngítették a piacot s így az árfolyamok lemorzsolódását a legnagyobb megerőltetéssel sem lehetett megakadályozni. 

Mindezek ellenére a piac láthatólag bizakodó maradt s egészen bizonyos, hogy az olasz-görög konfliktus békés elintézése a budapesti tőzsde megerősödését fogja eredményezni. Most már csak az a kérdés, hogy ez a külpolitikai feszültség mikor oszlik el s a tőzsdékre nehezedő deprimáltság mikor enged nyomásából. Ez időpontig a pesti piac lanyhasága nem változhatik meg. 


Feltünő volt mindenesetre a bankpapírnak nagyarányú lemorzsolódása, ami annak a jele, hogy a budapesti tőzsde tőkekészsége nem áll arányban azzal a forszirozott árfolyamfelszöktetéssel, melyet az értékek manazsálói a legutóbbi tőzsdenapokon produkáltak. A mindjobban érezhető pénzszűke a legkisebb incidensnél veszedelmesen érezteti káros hatását. 

Miután a realizációs készség a pesti piacon egyes exekutív eladásokkal még alátámasztatott s tudtunkkal ezek a kényszereladások még a mai tőzsdén is folytatódnak, annak ellenére, hogy a szombati és vasárnapi magánforgalom igen bizakodó hangulatban bonyolódott le, s mindenre inkább pénzajánlat volt, mégis a mai nap tőzsdéjétől erős szilárdulást nem várhatunk. Bankkörökben a pénteki tőzsdenapot viszont már a szilárdság jegyében látják.