Ha szemléltetni akarjuk, hogy a nyersolajból, a természet ebből az értékes és gazdag ajándékából, a mai gyáripar hányféle és mily különböző tulajdonságú, más és más czélokra használatos termékeket állít elő, akkor öntsünk egy üvegbe nyersolajat, hasonló üvegekbe annak termékeit és hasonlítsuk össze egymással azokat.
Míg az egyik üvegben sötétbarna, kellemetlen szagú, sűrű folyadék van, ott sorakoznak a többi üvegben a víztiszta, könnyen párolgó petroléter; az orvosi tudományban alkalmazott tiszta benzin; az automobilokat s egyéb mótorokat hajtó motorbenzin; a vegytisztító iparban elterjedt foltbenzin; a mázak, olajfestékek alkotórészeként szereplő lakkbenzin; a lámpáinkban égő petróleum; az olajgázgyártásra alkalmas gázolaj; a fűtőolaj; a pormentesítő, porlekötő padlóolaj; a gép- és hengerolajoknak számtalan fajtái; a fekete színtől a hófehér színig váltakozó, bőr konzerválásra és orvosi czélokra használt vazelin; a gyertyák öntésére használatos paraffin; a fekete kátrány; a szurok kemény és lágy félesége és a petrolkoksz.
Méltán fölkeltheti tehát az ember érdeklődését ez a termékeiben oly gazdag anyag, hogy vajjon milyen alkotórészekből van összetéve, s hogy miképpen lehetséges az,, hogy egy anyagból annyi és annyiféle, egymástól elütő sajátságú termék állítható elő.
Ha a szerves elemzési chemia módszerei segítségével megállapítjuk, hogy melyek azok a chemiai elemek, melyek a nyersolajakat alkotják, arra az eredményre jutunk, hogy azok túlnyomóan szénből ( C ) és hidrogénből (H) állanak; ezek mellett kis mennyiségben oxigén (O), kén (S) és nitrogén (N) mutatható ki.
A szerves chemia mennyiségi vizsgálatai segítségével pedig megállapíthatjuk azt, hogy ezek az elemek a különféle lelőhelyű nyersolajokban mindig különböző tesnek találjuk azt, hogy egyrészt a föld különböző lelőhelyein előforduló nyersolajok különböző tulajdonságúak, jóllehet ugyanazon vegyületcsoportok alkotják azokat; másrészt, hogy e nyersolajokból, bármilyen eredetűek is azok, többszöri desztilálással, vegyi tisztítással egymáshoz hasonló tulajdonságú és az ipari használatban egyenlő értékű termékeket bírunk előállítani.
Megérthetjük továbbá azt is, hogy az ásványolajtermékek, bár külsőleg és fajsúlyuk, forráspontjuk, dermedéspontjuk, konzisztencziájuk tekintetében annyira különbözőek, s bár annyi különféle czélokra használhatók, mind homológ vegyületcsoportok különböző tagjainak mennyiségileg különböző arányú elegyei.
Knapp Oszkár.
