A Londonban megjelenő Morning Post hosszabb cikkben számol be a cseh földbirtokreformról és többek között azt írja, hogy a reform a forradalom után lábrakapott bolseviki eszmék szüleménye. A reformtörvényt nem a nemzetgyűlés, hanem a cseh pártvezérekből álló úgynevezett nemzeti tanács szavazta meg.

Tény, hogy a kisgazdák tulajdonában levő birtokok a forradalom után 6 millió hektárt tettek ki a nagybirtokosok tulajdonában levő 1 millió hektárral szemben. A törvény értelmében erdőket, gyárakat, sőt magánházakat is lefoglaltak. A lefoglalt birtokokért nevetségesen csekély kártérítést adtak, körülbelül a háború előtti érték egyheted részét.

A törvény kimondott célja az volt, hogy a lakosságot olcsó pénz ellenében földhöz juttassák, de a földbirtokhivatal helytelen működése következtében az állam az általa kifizetett vételárnak ötszöröséért árusítja a birtokokat, hogy fedezze a földbirtokhivatal állítólagos kiadásait.

A reform következtében számtalan nagybirtok alkalmazottai állásukat vesztették. Ezek a nemzetközi munkahivatalhoz szándékoznak fordulni védelemért.