A méhek teleltetése

A méhek teleltetése nem sok gondot okoz annak a gazdának, aki még a tél elején végrehajtja azon szabályokat, melyek itt szem előtt tartandók. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a méhek kellő melegben legyenek.

A mai kaptárok számára készített méhesek ezt a célt is szolgálják, amennyiben csak igen hideg időben kell befedni a kaptárokat gyékényekkel, vagy szalmával s nem kell pincébe vagy melegebb helységbe vinni a hideg elől.

A kaptárok röplyukait befelé kell fordítani s sodrony rostéllyal befedni. Teljesen elzárni nem szabad, hogy elegendő levegő álljon a méhek rendelkezésére. Ha nem fordítjuk befelé a kaptárokat, a röplyukak elzárását olyképen kell eszközölni, hogy az esetleges napfény ne csalhassa oda a méheket, amelyek úgy megtévesztve könnyen kirepülhetnek s a fagyon elpusztulnak. Ha sűrű sodronyrostélyt alkalmazunk, akkor is el kell fedni a röplyukakat a napfénytől, mert ha a méhek nem is tudnak ugyan kirepülni, de a napfény megtéveszti őket s a gomolyt elhagyva könnyen meghülhetnek.

A kevésmézű kasokba mézet kell adni, mert a tél folyamán történő etetéssel járó mindenféle zavarást, zajt kerülni kell, nehogy a gomolyból szétmenjenek. Időnként azután nézzünk szét s méhesben, hogy nem garázdálkodnak-e ott az egerek, vagy valamilyen kártévő madár.