Magyarország 1923. évi külkereskedelmi mérlege

A Statisztikai Havi Közlemények legutóbbi füzete szerint, 1923-ban behozatalunk 37.5 millió métermázsa, kivitelünk pedig 12.1 millió métermázsa volt.

Behozatalunk legnagyobb tételei a fa és a szén.

Sószükségletünket 576 ezer métermázsa németországi sóval fedeztük. A papiros és papirosárúk importja 358 ezer métermázsát tett ki. Textilanyagokból és árukból 273 ezer métermázsára volt szükségünk.

Kivitelünk legnagyobb tétele a 2 5 millió métermázsa jóvátételi szén.

Legfontosabb exportcikkeink közül a szarvasmarha mennyisége közel egyharmadára, 40 ezer darabra csökkent az előző évi kivitelhez képest és a sertés mennyisége is majdnem felére, 51 ezer darabra esett vissza.

Bőven kárpótolja azonban ezt a visszaesést a gabona, hüvelyesek és liszt mennyiségének közel 4 millió métermázsára való emelkedése, amely kétszeresre az előző évi kivitelnek. A kiszállított liszt mennyisége 2 millió métermázsa volt, a búza 750 ezer, a rozs 227 ezer, a zab 496 ezer, a bab pedig 164 ezer métermázsa.

Gyümölcs- és főzelékfélékből 1.5 millió métermázsát vittünk ki, legnagyobb tételekkel a vöröshagyma, burgonya, cukor- és takarmányrépa szerepeltek. Babkivitelünk mennyisége 165 ezer métermázsát tett ki, amely ötödrésze az előző évi kivitelnek.

Mennyiségi szempontból nagy tételekkel szerepeltek a 871 ezer métermázsát kitevő ásványok csoportja, a 413 ezer métermázsa tégla.

Az ebben az évben megindult cukorkivitel 441 ezer métermázsa mennyiséget tudott felmutatni.

A vas és vasárúk csoportja 319 ezer métermázsa mennyiséget tett ki. Gépekből 130 ezer métermázsát vittünk ki.