A föld arculatának változásai

Bölsche Vilmos, kiváló természettudós, foglalkozott ezekkel a kérdésekkel: Európa elszakad-e Ázsiától és összefüggésbe jut-e Amerikával avagy szigetté lesz? A föld térképe, már sokszor változott s a mostani térképet sem véglegesnek tekinteni. Igen ám, de tudni kellene, hogy mily irányban történnek majdan a mulhatatlanul bekövetkezendő változások?

Valamikor a Földközi tenger összefolyt a mai Csöndes-tengerrel. Ázsiát a Kaspi- és az Ural-tavakon keresztül, óriási csatorna két részre osztotta. Abban az időben az egész Földön két egységes kontinens volt: Észak-Amerikát óriási földnyulvány kötötte össze Európával, mely földnyulványnak maradványai Grönland és Izland; Brazilia összefüggött Nyugat-Afrikával, viszont Kelet-Afrika érintkezett Indiával és Ausztiriával.

Igy tehát a Földközi-tenger mind csatorna futott végig Amerikától Kináig, az Atlanti-tengert pedig északról és délről szárazföld határolta. Ezt a korszakot fölváltotta az a korszak, amelyben az addig egységes kontinensek szétváltak és uj kontinenseket alkottak.

Skandináviát és Skóciát roppant szakadék választotta el Izlandtól és Grönlandtól, ezt pedig Amerikától és kisebb szakadék Angliát Európától, de már a Skandináv-félsziget és az európai kontinens elszakadása nem lett teljes. Afrikát Dél-Amerikától és Indiától egy-egy széles szakadás választotta el, az afrikai tavak pedig jelzik annak a repedésnek az irányát, amely Afrikát osztotta volna két részre.

Viszont nagy szakadékok eltüntek: a Földközi-tenger folytatásának utját vágta az ázsiai kontinens, miért is az mindig hátrább huzódott vissza; egy másik visszafejlődött tenger elfoglalta az Obi-folyó vidékét s amikor még a Földközi-tenger az Aral-tavon túl terjedt: az Obi-tengerrel érintkezett, ugy hogy Európa teljesen elvált Ázsiátólé és Amerikának keleti félszigetét alkotta, amellyel Grönland kapcsolta egybe, mig most épp ellenkezően: Európa nyugati félszigete Ázsiának.

Bölsche tehát azt véli, hogy a fönnebb ismertetett átalakulás folytatódni fog. Tekintve azt, hogy több tenger a régi medre felé törekszik visszatérni: Bölsche valószinünek tartja, hogy létrejön az a szakadék, amely körül-belül az Ural-hegység irányát követve, az Aral-tótól az Obi torkolatáig huzódik.

Viszont mintegy visszahatásként, ismét fölszinre kerülhet Atlantis, amely valaha Izlandon át összekötötte Európát Amerikával. Minden esetre érdekes eshetőségek, amelyeket felelősség nélkül meg lehet kockáztatni, hiszen több millió esztendőről van szó.