Kis gazda rovat

A barackfák gutaütése ellen

Sok pusztitást tesz baraczkfáinkban az ugynevezett gutaütés, mely baj miatt a fa egyszerre csak, minden látható ok nélkül hirtelen kiszárad.

Erre nézve egy jeles magyar gyümölcsész a következőket mondja el: Volt idő, midőn az én baraczkfáim is 4-8 éves korban rendre kivesztek, megütötte őket a guta. A sok vesződség közben azonban a bajok orvoslásán is gondolkoztam s többféle próbákat tettem, bár meggyőződtem már előzőleg arról, hogy kövér televényes agyagtalajon a bajt végképen elkerülni nem lehet s ily helyen a baraczkfák csak rövid életűek.

Ezelőtt mindig kökény alanyba oltattam a baraczkot.

Első sorban tehát ezen változtattam. És kezdtem baraczkmagból nevelt vad alanyba, majd gömbölyű szilvába s utóbb beszterczei szilvába oltani. Meglevő baraczkfáimat megmentendő, azokat is alaposabb kezelés alá vettem s a fák koronáját meghaladó kiterjedésben a földet jó érett istállótrágyával láttam el s kapáltattam be. Ezzel azonban csak azt értem el, hogy a fák még bujábban diszlettek, de a betegségtől nem menekedtek meg.

Ekkor aztán a kálitrágyához – a hamuhoz fordultam.

Bő hamuzás mellett minden fa alá 1-2 kiló szuperfoszfátot is adtam. Ezzel jutottam is némi eredményre, mely azonban nem volt kielégitő. Ennyi kisérletezés után fordultam az uj alanyokhoz, mert már ez időben rendelkeztem kiültetett s termőképes fiatal fákkal. A vadbaraczk alanyba oltott fák jól állták helyüket, ezek szépen diszlettek s gyönyörűen fejlett és izletes gyümölcsöt is adtak, a gömbölyű szilva alanyon már több volt a hiány, de azért ezt is bevált. A kökény és beszterczei szilva alanyokon azonban a régi baj volt észlelhető, de kitünt, hogy a kálitrágyázás mellett a fák élete mégis meghosszabitható és a gyümölcs megtermésére birhatók.


Taraczkirtó borona

Tökéletesen jó eszköz eddig nincs a tarack és perje kiirtására.

Ám nagyon kielégitő munkát végez az, a melyet rajzban bemutatunk s melynek előnye, hogy igen egyszerű s házilag is olcsón előállitható: Főrésze az egésznek 2 ½ méter hosszu, 12 centiméter vastagságu gerenda (a), a melybe 2-2 centiméter távolságra egymástól vasfogakat verünk be (b, b), a melyek jól ki vannak hegyezve. A fogak hosszusága 60-80 centiméter lehet. Ezeket nem egyenesen, hanem kissé rézsutosan kell beállitani. 


A vonórudat két oldal lécz is erősiti a gerendához.

Ülés is van a vonórud tövére alkalmazva, mely azonban egyszerűbb is lehet, mint a rajzon látható. Ha erre ráül a lovakat hajtó munkás, a fogakat egyszersmind kellő mélységre is belenyomja a földbe. Ha jó csomó taraczkot kitépett s összehuzott már a borona, akkor mint a szénagyüjtőnél szoktuk, - felemeljük s kihuzzuk belőle a gazt, melyet aztán később összegyüjtünk s megégetünk.