A régi jó magyar buzáról

Hazánkban 7-9 métermázsa termés holdanként már meglehetős eredményszámba megy.

Sőt jónak is mondható, mert hiszen hányszor kell rendes időjárás mellett is 4-5 mázsás terméssel megelégedni! S ez annál feltünőbb, mert pl. Angliában, Belgiumban, Francziaországban stb. épen nem ritkaság a holdankénti 14, sőt 16 métermázsás termés sem. Ezen aztán gazdáink nagyrészt ugy akarnak segiteni, hogy külföldi magot hozatnak. És sokszor pár mázsával csakugyan többet terem ez a mag, de csak első, vagy legfeljebb második évben, azután termése még csekélyebb lesz, mint a honi buzáé.

Nem külföldi vetőmag kell tehát nekünk.

A saját régi jó magyar buzánkat kell helyesen, okszerűen mivelni s akkor sokkal többet fog az teremni, mint most, e tekintetben nem fog a külföldi fajok mögött maradni, a mint erre már is elég példát láthatnak egyik-másik jól kezelt uradalomban. 

De miben áll hát az a helyes mivelés, a melylyel ilyen eredményt lehet elérni, mik azok, a melyekre a buza termelésénél ügyelnünk kell?
A buza mindenesetre legjobban teremne a fekete ugarban, vagyis midőn a földet egy évig hevertetnénk, közben azonban legalább is háromszor megszántva azt. Csakhogy egy évig haszon nélkül senki sem heverteti a földjét.

Ugy lehet hát a dolgon segiteni, hogy félugart, vagyis zöld ugart hagyunk.

Ez nem zsarolja ki a földet, de a mellett hasznot is hajt. Áll pedig a zöld ugar abból, hogy az illető buza alá szánt területben zöld takarmányt termesztünk, pl. tavaszi bükkönyt árpával vagy zabbal keverve. Ezt aztán már virágjában lekaszáljuk s igy nemcsak kitünő takarmányt nyerünk, hanem a föld is jó buzatermő erőben marad.