A szőlőorbáncz

Ismét uj betegség fenyegeti szőlőinket az u. n. szőlőorbáncz.
Eddig főkép Németország és Svájcz borvidékein pusztitott, de itt-ott már nálunk is kezd mutatkozni. 

Ismertető jelei a következők:
A kék fajták betegségtől megtámadott levelei vörösek, karmazsinvörösek, biborpirosak lesznek, szóval a legpompásabb vörös és piros szinárnyvonalatot öltik s majd csak elszórtan mutatkozik a foltosság, majd pedig sok tőke egyszerre betegszik meg. A vörös foltok közül gyakran sárgásszinű szegély mutatkozik. A vörös foltok a levél nagy részére átterjednek s a megtámadott vagy közrefogott darabok elpusztulnak, a nagyon megtámadott levelek korán lehullanak.

A levelek koruk szerint különböző mértékben támadtatnak meg.
És pedig a legkorábban fejlődöttek esnek legelőbb áldozatul s a fiatalabbak a fejlődés sorrendje szerint mindinkább mentesek maradnak. A fehér fajtákon a szineződés kissé eltérően mutatkozik, a foltok legelőbb sárgásak lesznek, majd elfakulnak s csak ha a folt középső része már elhalt, akkor lesz az egész folt világos-vörösbarna szinű.

A szőlő fejlődésére természetesen igen káros a leveleknek a nyár folyamán mutatkozó ilyetén megtámadása és pusztulása.
Nemcsak a fürtök fejlődése s érése szenved ez által, hanem a vesszők növekedése s beérése, valamint a gyökérrendzser fejlődése is; a szőlő termőképessége rohamosan fogy, a mit különben a peronoszporától megtámadott tőkéken is tapasztalhatunk. A nagyon beteg tőkéken kevesebb a virág, az apró bogyók leperegnek, sőt később a gerezdek is lehullanak, ugy hogy némely tőkén épen semmi termés sem marad, mig másokon a puszta, kopár gerezdek mutatják a pusztitást. 


Nem kell azonban midnen vörös foltot az orbáncztól okozottnak gondolni.
Más ok miatt is gyakran keletkeznek azok, igy pl. a jégveréstől, zuzódástól, rovaroktól való sebzések, a szárazság miatt okozott levélszáradás, hőütés, napszurás stb. a szőlőorbáncz okozója egy a levél ereiben tenyésző penész.

A betegség terjedésének oka valószinűen a talaj alkatában keresendő.
Különösen a talaj viztartalma és tömöttsége játszik nevezetes szerepet. A szőlő gyökérzetének helyes a gazdag fejlődéséről s a talaj kellő viztartó-képességéről kell gondoskodni, illetőleg erre kell nagyon ügyelni uj telepitésnél mert igy lehet legkönnyebben az orbánczbetegség ellen óvakodni. A legerősebben s állandóan megtámadott helyeken a talajnak kellő mélységig való lazitás, alkalmas talajféleségek hozzákeverése s gazdag istállótrágyázás révén segithetünk a talajon.

A védekezés szempontjából igen fontos dolog az avas levelek összegyüjtése.
Ugyanígy a lehullott leveleknek a szél s eső általi összehordásának meggátlása; a szorgalmas gondos kapálás is igen fontos dolog. Tapasztalták azt is, hogy a bordói lével megejtett korai permetezés jó hatásu lehet. De természetesen csakis akkor, ha az orbánczpenész nem lépett föl már korábban. Tehát a szabály az, hogy lehetőleg korán permetezzünk ott, ahol a betegség felléphet, ahol már az előző évben észrevettük.