Friedrich István titkos terepszemléje

A főváros üzemeinek ellenőrzésére kiküldött bizottság kilenc hónappal ezelőtt kezdte meg nagy érdeklődéssel várt működését, de háromnegyed esztendő elmultával a polgárság még mindig olyan tájékozatlanságban van az üzemek gazdálkodását illetően, mint annakelőtte.

Valami érthetetlen titokzatosság borítja ezt az egész revíziós históriát és senki sem tudja okát adni, hogy miért tartják illetékes körök titokban a bizottság vizsgálatának eredményét, noha a revízió hónapokkal ezelőtt már befejeződött.

Azt is igérték, hogy a bizottság jelentését kinyomatják és teljes egészében közlik a nyilvánossággal. Azonban e tekintetben sem történt mindezideig semmiféle intézkedés a főváros részéről.

A különböző városházi szakbizottságok most mind sürgetőbben követelik az adatok nyilvánosságra hozatalát. A városháza vezetői azonban, mint a jelek bizonyítják, nem nagyon törődnek sem a bizottságok, sem a polgárság követeléseivel.

Kiszivárgott hírek szerint az ellenőrző bizottság sok kisüzemet, elsősorban a kisiparral konkuráló háziüzemeket ítélte halálra. Ezzel szemben mostanában olyan hírek terjedtek el a városházán, hogy a főváros épp ezeket az üzemszerű műhelyeket továbbfejleszti, sőt ujabb, eddig nem létezett üzemeket létesít.

A Stahly ucca és a Vas ucca sarkán lévő városi épületben van elhelyezve a községi javítóműhely, amelyben 9 különböző ipari üzem dolgozik. A munkások létszámát az üzem terjesztésével fokozatosan állandóan emelik s legujabban egy kárpitosműhelyt is állítottak fel az üzem keretében.

A községi javítóműhely körüli visszásságokról tudomást szerzett néhány törvényhatósági bizottsági tag is, akik Friedrich István vezetése mellett a hét egyik napján megjelentek a javitóműhely épületében, hogy a helyszinen vizsgálják meg a tudomásukra jutott adatokat.

A meglepetésnek készülő látogatásról azonban idejekorán értesült az üzemet irányító ügyosztály s mire Friedrichék megjelentek a Stahly uccában, már ott várta őket a városházáról kiküldött Zboray János műszaki főtanácsos, aki azután minden kellemetlen kérdésre ügyesen kiparirozott válaszokkal szolgált, ugy, hogy a kiröppent bizottság eredmény nélkül volt kénytelen a helyszinéről távozni.


Zboray főtanácsos különben a Hétfői Napló tudósítója előtt határozottan tagadta, mintha a községi javitóműhelyben mostanában egy kárpitosüzemet is létesítettek volna s azt hangoztatta, hogy van ugyan kárpitosműhelye a fővárosnak, ez azonban a műszerüzem keretébe tartozik. A javitóműhelyben jelenleg bádogos, lakatos, asztalos, szerelő, ónozó, kovács és még három iparág működik, amelyek 140 munkást foglalkoztatnak.

A városházán szemrehányólag beszéltek arról, hogy különösen a kisiparosok mennyire üldözik a javítóműhelyt és egyuttal kijelentették, hogy a főváros a végsőkig fog ragaszkodni ennek az üzemnek a fennmaradásához. A hivatalos kijelentés szerint azért van szükség a községi javitóműhelyre, mert itt készülnek a „bizalmas” természetü városi munkák.