Miniszterelnökök üzenetváltása

A gazdasági feladatokra térve át, foglalkozik Körber a kiegyezés kérdésével s így folytatja:
„A Magyarországgal való vám- és keresekedelmi szövetség a legjobb kereskedelmi szerződés, melyet Ausztria köthet. Ilyet más állam nekünk nem nyújthat. De Magyarországra nézve is ez a legjobb szerződés. És talán azoknak is igazuk van, a kik azt mondják, hogy Magyarország előnyösebben jár. Pillanatnyi politikai elkedvetlenés miatt nem szabad elvetnünk magunktól. Más piaczot nem tudunk nyerni. Mi nem vagyunk elég gazdagok, hogy feláldozhassuk a Magyarországgal való kiegyezést. Ha kiegyezés az, úgy létre kell azt hozni. A mindkét részről való folyton tartó fenyegetések nemcsak indokolatlan, mondhatnám pajkos elidegenedésre vezetnek, hanem a szétkülönbözéssel a monarkhia erejét és tekintélyét veszélyeztetik. ”

Körber miniszterelnök e beszédét a reichsrathban nem kísérte kíváló tetszés.
Gróf Tisza miniszterelnök a magyar képviselőház november 19-iki ülésben adta meg erre a csattanós választ, mely az ellenzék élénk helyeslésével végződött.

Körber válasza Tiszának.
Az osztrák képviselőház november 20-iki ülésén a német pártok interpellácziót intéztek Körber miniszterelnökhöz gróf Tisza november 19-iki beszéde miatt.
Az interpelláczióban azt mondják, hogy a mit Tisza a felségjogokról mondott, nem felel meg az osztrák közjognak; s magyar miniszterelnök ez alkalommal olyan hangon szólott, mely már egymással idegenül szemben álló államok kormányai között is elidegenedést kellene.
Körber miniszterelnök azonnal válaszolt. Az osztrák kormány állásfoglalásának magyarázatára idézte szó szerint az1867-iki törvényt.


„Ezt tettem – mondá – becsületes interpretáló (magyarázó) lelkismeretességgel.
A magyar miniszterelnök hangoztatta a magyar országgyűlésnek azt a jogát, hogy a kiegyezési törvényt, melynek tartósan érvényben kell lennie s formára nem szerződésszerű, mint a vám- és kereskedelmi szövetségé, a koronával egyetértőleg önállóan módosíthatja. A miniszterelnöknek is meg kell engednie, hogy az ilyen módosításnak gyakorlati érvénye nincs addig, a míg törvényes úton Ausztriában is el nem határozzák. (Helyeslés) És csak a dolog lényegéhez tartottam magamat, mely abból áll, hogy a kiegyezési törvények tartalma mindkét részre addig kötelező marad, a míg mindkét rész törvényes uton meg nem változtatja. (Élénk tetszés, tapsolás, zaj, zajos rendre kiáltások)

E megingathatatlan meggyőződésemhez ragaszkodom.
Utalok továbbá arra, hogy a magyar kormány feje egy önálló államterület miniszterelnöke, a magyar-osztrák kiegyezési törvényre hivatkozott és kellett hogy hivatkozzék, mert ez a legyőzhetetlen akadály, a mely a monarkhia üdvére útjában áll minden egyoldalú törekvésnek. (Tetszés) Való az, hogy a monarkhia érdekében gyakran fájdalmas izgalmak közt engedtünk Magyarországnak a végső határig. (Kiáltások: Túl sokat engedtünk !) De azt a jogot, azt a jogunkat, hogy jogunkat megmagyarázzuk, nem hagyjuk elvitatni s egyáltalán soha sem fogjuk az osztrák jogot kiszolgáltatni és a minthogy jogunkhoz hozzányúlni nem engedünk ép úgy nem hagyjuk ( a miniszteri székekre mutat) e helyeket kisebbíteni, mert ezeket az állam nevében bízták ránk és azokat védenünk kell, mint katonának zászlaja becsületét. (Élénk helyeslés) Ha a mitől Isten mentsen, e monarkhián belül valaha szó lehetne arról, hogy e monarkhián belül érvényesüljön az idegen szervezet, akkor mindenek emlékezni fognak arról, hogy a magyar miniszterelnök volt az első, a ki kimondotta (Zajos tetszés, taps, Bravó,Körber kiáltások.Közbeszólások a cseh radikálisok részéről. Fressl fütyül. Általános nagy mozgás. )”

A miniszterelnök a német pártok nagy tetszése közt beszélt. A csehek, lengyelek hidegen fogadták.