Képek az aggteleki barlangból

Julius 6-án volt száz éve, hogy hazánk egyik legnagyobb természeti nevezetességét, az aggteleki barlangot a nagyközönség számára először megnyitották, mely évforduló alkalmából bemutatunk nehány fölvételt a csodálatra méltó barlang belsejéből.

Az aggteleki barlang nagyságára nézve második az egész világon s mindjárt az amerikai Mammuth-baralang után következik; főága 5.797 méteres, mellékágainak hosza pedig 2.683 méter. Ámbár – mint a különféle leletek kétségtelenné teszik, - már a kőkorszaki ember is ismerte a barlangot, mindazonáltal leglelőször csak Reisz Keresztély megyei főmérnök mérte fel 1801-ben, ünnepélyes megnyitása pedig a következő év jlius 6-án történt meg.

A barlang két részből áll: az ó és az új-ágból ez utóbbit 1831-ben Wass Imre főmérnök kutatta ki, de végét, illetőleg folytatását az uj ágnak csak 1890 márczius 15-én törette ki Münnich Kálmán bányatanácsos. Hogy ez mily fáradságos munka volt, mutatja az, hogy hogy a föld mélyéből 332 lépcső vezet ki a szabadba, s a barlangból már az abauj-tornamegyei Józsafő közégnél jutunk ki.

A jelenlegi Keleti Kárpát-egylet gondozza a barlangot s különösen a buzgó elnök, Siegmeth Károly debeczeni vasúti főfelügyelő nagy kitartással működik rajta, hogy folyamatosan járható legyen. Mert a tavaszi áradások, az Acheron ás Styx patak kiöntései néha az összes barlangi hidakat és jarfákat elviszik.

---

A barlang régi bejáratánál, mely egy negyedórányira van Aggtelektől, harmincz kényelmes lépcső vezet le az úgynevezett Pitvarba. Ebből nyílik a Denevér-barlang, melyelnevezését a hetvenes évekig ott tartózkodott nagy mennyiségü denevérektől nyerte. A *nagy templom* tulsó végében áll a *nagy oltár* s benne a *szószék*, mindkettőt bámulatos cseppkőnyúlványok alkotják. Innen lefelé haladva jutunk a csepkkő-képződményekben gazdag *kis templomba*, melyben láthatjuk a *Szűz Mária szobrát* jobbján tartva a gyermek Jézuskát s mellette a *kovács fúvóját*.

A kis temlomból több lépcsőn lehaladva érjük a , melyben láthatjuk a *Szűz Mária szobrát* jobbján tartva a gyermek Jézuskát s mellette a *kovács fúvóját*. A kis temlomból több lépcsőn lehaladva érjük a *Styx folyót*, melynek partján a barlang *paradicsom* részének előcsarnokába jutunk. Itt van a gróf Széchenyi István emlékének szentelt külön álló oszlop, a barlang egyik legnagyobbszerü oszlopa. Ettől félkörben áll az *aradi 13 vértanú oszlopa* s egy szögletben a *Kain bunkósbotja*.

Visszatérve a Styx partján, az első nagy hidon áthaladva következik a *Nádor oszlopa*, mely József nádornak az 1806-dik évi látogatását örökíti meg. Elhaladva számos csodálatos képződmén mellett, eljutunk a *nagyterembe*, mely nagyobb kiránduló társaságoknak egyben tánczteremként is szolgál. Itt a visszhang oly nagy, hogy egyes hangszer hagjaiban egész zenekart vélünk hallani s a legkisebb lőfegyver hangja vetekedik egy egész üteg ágyú dörejével.

A nagyteremből *Mária hegyére* érünk, melyről lefelé haladva 95 méter mélységbe jutunk és itt kezdődnek az új-ág remek cseppkő-képződményei. Lefelé haladva egy szerpentin-úton a legbámulatosabb látvány tárul elénk, a magézium fényénél tündöklő *Niagara-vízesésben*; de nem kevésbé ragadja meg figyelmünket a feneketlennek látszó *Dante pokla*, melynek alján érjük el a *Reményi-termet*, hol az 1861. évben eljátszotta a nagy hegedűművész az ő *repülj fecském*-jét.

A barlang kikutatott vgében, egy óriási magasságú fülkében, melyhez száz lépcső vezet fel, találjuk a 20 méter magas s nyolcz méter átmérőjű sugár tetőben végződő *Csillagvizsgáló tornyot*, mely nagyszerűségével mindenkit ámulatba ejt.

Megemlitésre méltó, hogy a bralangban a megnevezett képződményeken kívül még 253 névvel bíró tárgy van, a mit a fővezető Kompektor Jóska magyaráz apróra, ki a sok napontai földalatt járástól halálsárga és ó-palóczos dialektusával, midőn a czifra mithologiai nevekre keresztelt nevezetességeket bemutogatja, folytonos derültségben tartja a társaságot.