A porticii néma reprize a Városi Színházban

Őszintén szólva, amikor Scribe megírta a „Porticii néma” librettóját, a francia forradalmi idők hangulatában egy kis rémdrámát akart színpadra vinni. Auber pedig zenéjében is ecsetelni igyekezett a rettenetes lelki élményeket. Leányrablás, csábítás, forradalmi összeesküvés, lövöldözés, barrikád, gyilkosság váltakoznak a kedves halászdalokkal és az imával.

Nem kell kritizálni a zene ellenállhatatlan kedvessége a huszadik század emberét, csak mint zenei szépség tudja érinteni. Nagyszerű részletek vannak a „Porticii némá”-ban. A második felvonás összeesküvő jelenete, az ima és a néma motivikus zenei részei, Auber nagy talentumának bizonyítékai.

A Városi Színház művészi arányaihoz mérten feltűnően rendes előadást produkált.
Mindenekelőtt regisztrálni kell, hogy a kórus nem volt olyan gyönge, mint egyébként. Most legalább bebizonyosodott, hogy a rendetlen éneklés a gondatlan betanulásból származik. A „tánckar” pedig még mindig nem tér el a Városi Színházban már szokásossá vált dobogásoktól.

Az opera énekes női szerepét, Elvirát, Kőszegi Teréz kreálta. A fiatal énekesnő ebben a szerepében művészetének uj állomáshelyére érkezett. Rendkívül rokonszenvesen énekel. Első felvonásbeli nagy áriája valóban elsőrangú teljesítmény volt. Zenei szempontból teljesen pontos, énektechnika szempontjából pedig nagyon preciz interpretálást adott. Kőszegi Teréztől, aki már a Normá-ban is bebizonyította énektudását és zenei intelligenciáját, rendkívül sokat várhatunk. Massaniello, a halászból lett király szerepét Somló József énekelte.

---

Meglepő az a biztonság, amellyel ez a fiatal tenorista énekel. Szinte csodálatos, mennyit tud dolgozni Somló, és minden, amihez hozzáfog, csak a legnagyszerűbb és legigazabb művészet lesz. Alfonso Halmos János volt, aki izlésesen illeszkedett az együttesbe. Pajor túlhangos és kelleténél patetikusabb volt. Fenellának, a néma leánynak szerepét Hajdu Ella kapta meg. Bizonyos, hogy félsikert jelent, ha valaki szép. Hajdu Ellának már ez is félsikert hozott. A mimikai részét is elsőrangúan oldotta meg ez az ügyes táncosnő.

Mozdulataiban ugyan volt nagyon sok – elkerülhető – egyformaság, de ez korántsem rajta múlt, hanem az iskolán, amelyet végigjárt. Hajdu Ella meglepő perspektívákat tárt fel művészetének fejlődésére és hisszük, hogy kellő módon fogja folytatni az utat, amelyet ilyen jól kezdett meg. A közönség nagyon megtapsolta értékes alakítását és számtalanszor hívta függöny elé. Kőszegi Terézzel, Somló Józseffel, Ábrányi karmesterrel és Keleti Mártonnal, az opera fiatal rendezőjével együtt.

A múltkor egyik hegedűkoncerten történt egyik ismert művésszel, akivel még eddig sohasem fordult elő az, hogy játékközben a legcsekélyebbet is hibázott volna, sőt annyira művész volt, hogy amikor a legnehezebb darabot játszotta, akkor is a hallgatóságot figyelte s az arcok kifejezéséről akarta megállapítani, vajjon milyen érzéseket tudott kiváltani művészi előadásával. Egy alkalommal azonban éppen egy Bach szonátát interpretált, amikor hirtelen a legszebb motivumnál megállt, meredt tekintettel egy hölgyre nézett és szinte nem tudott magáról.

Természetesen mindenki arra fordult, amikor megtudtuk, hogy érthető volt a művész meglepetése, mert a szóban forgó hölgy oly csodaszép arcbőrrel rendelkezett, hogy annak megpillantására még a nagy művész is zavarba jött. Mindjárt érdeklődtünk a gyönyörű hölgynél a szépségének titka felől, melyre kategórikusan válaszolt: Váradiné Pataki Aranka kozmetika intézete, Budapest, VI., Podmaniczky u. 6.