Királyunk hetvenedik születésnapján

Lelkesült örömmel ülte meg nemzetünk a király hetvenedik születése napját e hó 18-án. Ünnepelte királyunk országainak minden népei, sőt a külföld is a tiszteletteljes rokonszenvvel emlékezett meg az agg uralkodóról, de mégis legbensőbb, legmelegebb volt az ünneplés nálunk, Magyarországon.

Hiszen bátran kimondhatjuk, hogy ez idő szerint nincs nemzet a világon, mely mélyebben átérzett hódolattal környezné uralkodóját, mint amilyennel a magyar nemzet környezi koronás apostoli királyát. S e tisztelet és hálás szeretet nem csupán azokban a hagyományos érzelmekben gyökeredzik, melyek a magyar nemzetnek mindenkor a sajátjai voltak, hanem gyökeredzik abban, hogy az igazságos Mátyás óta nem ült Magyarország trónján uralkodó, a kinek érdemei mérkőzhetnének királyunkéval.

Vannak boldogabb, virágzóbb országok, mint Magyarország. De ha összemérjük hazánk és nemzetünk mostani állapotát azzal, a melyben Ferencz József uralkodásának kezdetén volt, bátran kimondhatjuk, hogy oly nagy javulás és emelkedés egy ország sorában sem állott be ezen idő alatt, mint Magyarországéban. Mások magasabbra emelkedtek, de mi a szenvedések kétségbeejtő mélységeiből, a már kikerülhetetlennek hitt nemzeti megsemmisülés örvényének széléről emelkedtünk oda, a hol ma állunk. S azt, hogy ez megtörténhetett, föleg annak a nemes gondolkodásu, bölcs férfinak köszönhetjük, a ki Szent István koronáját ez idő szerint viseli.

Midőn tekintetünk hálával telten nyugszik tiszteletreméltó ősz fején s szemléljük azt a jóságos arczot, melyről határtalan szívjóság és egy gondterhelt uralkodói pályán megérlelt bölcsesség sugárzik felénk: gondolatataink visszaszállnak a megpróbáltatásokban gazdag évtizedeken át azokba a napokba, a midőn Ferencz József mint18 éves ifju őseinek örökébe lépett. A magas hivatásának sulyos kötelezettségeit mélyen átérző fiatal uralkodó oly válságos időbe foglalta el a trónt, mely a legbölcsebb és legtapasztaltabb férfiu erejét is nehéz próbára tette volna.

Európa abban az időben a nagy szabadsági mozgalmak lezajlása után az általános reakczió áramlatába jutott. Ausztriában a rövid életű alkotmányosság nyom nélkül tovatünt, mint múló álom. És Magyarország mi volt akkor? Hősök temetője, vértanuk siralomháza. Magyarország mint állam létezni megszünt, a legtöbben azt hitték, hogy meghalt.

Mikor aztán bekövetkezett az abszolut rendszer bukása, Ferencz József elhatározta, hogy az alkotmányosságban keres új erőt, új alapokat országai számára. A königgrátzi csata után tünt ki igazán renkivüli lelki ereje. Mást ez a csapás egészen lesujtott volna; ő soha sem volt erősebb, mint e nehéz napokban. Mikor tanácsosai ide-oda kapkodtak: ö maga volt az, aki tisztán látta helyzetet. Találkozásai Deák Ferenczczel megnyitották az utat a magyar alkotmány helyreállításához. S azóta oly alkotmányosan uralkodik, hogy méltán mondható ő a legalkotmányosabb királynak.

De bizony sok és sulyos csapások érték a nemes lelkű uralkodót. Már mindjárt a koronázás derüs napjaiba, melyeket Ferencz József angyali jóságú neje társaságában a budai várlakban töltött, mint sötét árnyék vetődött a mexikói gyászos esemény híre, hol testvérét Miksa császárt kivégezték. A királyt mélyen megrendítette testvéröcscsének szomoru sorsa. Pedig ez csupán az első a családi gyászok ama sorozatában, melyeket e végzet számára fentartott. Valóban, a most élő uralkodók közt nincs senki, a kinek a lelkét oly megrendítő családi gyászesetek sujtották volna, mint Ferencz Józsefét. Felidézzük-e nagy tehetségű fiának, trónja örökösének szörnyű végzetét? De ez még mind nem volt elég! Elvesztette életének és szenvedéseinek hű társát, szeretett hitvesét, és milyen módon vesztette el!

S hogy Ferencz József lelke ennyi csapás alatt össze nem tört, arra csak az az isteni gondviselésbe való megnyugvása, mely vallásossága adott neki erőt – és még egy: a kötelesség tudata. Az az erős meggyőződése, hogy uralkodói hivatását minden körülmények közt be kell töltenie, hogy rá milliók sorsa van bizva s meg kell állnia a helyét mindvégiglen, bármi történjék: ez a meggyőződés tartotta fenn fenséges királyunk lelki erejét a legnehezebb, legrettentőbb megpróbáltatások napjaiban is.

A világ nagy államainak uralkodói közt csak egy van, a ki őt korban túlhaladja, az agg angol királynő; - olyan a ki vele tekintélyben mérkőzhetnék, nincs egy sem. Az orosz czár, a német császár és az olasz király fiatal emberek hozzá képest és oly mély tisztelettel, őszinte ragaszkodással viseltetnek iránta.

Ferencz József személye ennél fogva az európai béke biztosítékai közt is az első helyen áll. A politikai világ meg is van arról győződve, hogy míg ő él, addig a szárazföldi hatalmak közt komolyabb összeütközés nem lesz.

A saját népeinek, valamint az egész világ nemzeteinek és uralkodóinak mély tiszteletétől környezve ünnepelte felséges királyunk hetvenedik születésnapját. Hetvenéves életpályájának szenvedéseit feledtesse vele az a tudat, hogy érdemei e szenvedéseknél nagyobbak. S ezen érdemeknek megfelelő a tisztelet, melylyel iránta népei viseltetnek, a kik ma abban a hő imában egyesülnek, hogy a mindenható tartsa meg mennél tovább az ő drága életét!