A periódusos rendszer utolsó eleme

Alig néhány hete, hogy az utolsóelőtti elem felfedezésének hirét hozták a lapok s ma már az utolsó elem felfedezéséről számolnak be. Londoni jelentés szerint William Teg, angol vegyésznek, aki a Cornishi élettani kutató intézetben dolgozik, sikerült elválasztania az utolsó ismeretlen elemet, amelyet „Brodiumnak” nevezett el.

Ezzel a Mendjelev táblázat üres foltjai ki vannak töltve, ismerjük az összes lehetséges elemeket. A legutóbbi hónapok nagyon termékenyek voltak az új elemek felfedezésében. Viszonylag igen rövid idő alatt négy új elemet fedeztek fel. E nagy siker legnagyobbrészt Mendjelev és Lotar Meyer zseniális felfedezésének köszönhető, akik valóságos varázsformulát adtak az új elemek után kutató tudósokkezébe.

Sikerült nekik ugyanis olyan törvényszerüséget találni az elemek tulajdonságai között, amely lehetségessé teszi nemcsak megállapitani azt, hogy még hány elem hiányzik az ismert elemek táblázatából, hanem módot nyújt arra is, hogy az ismeretlen elem legfontosabb tulajdonságait előre megmondjuk. Természetes, hogy ily útmutatások mellett sokkal könynyebb a még ismeretlen elemet elválasztani.

Mendjelev és Lotar Meyer ugyanis felfedezték azt, hogy az elemek egyrészt fizikai és kémiai tulajdonságaik, másrészt pedig atomsulyuk szerint meghatározott csoportokba rendezhetők. S az egyes csoportokhoz tartozó elemek között határozott rokonsági viszony állapitható meg. Ezen az alapon a két tudós felállitotta az elemek táblázatát, a létező ősanyagok családfáját. A táblázatban fehér foltok, üres helyek maradtak ki: létező, de még ismeretlen s felfedezésre váró elemek helyei, amelyeknek atomsúlya és tulajdonságai a hozzájuk legközelebb álló elemek után részletesen leirható volt.

Ezzel nyilvánvaló lett, hogy hány elem vár még felfedezésre s az útmutatások is megadattak a felfedezésre. Mikor Mendjelev és Meyer a táblázatot felállitották, a 70, 72 és 226 atomsúlyu elemek pl. még hiányzottak. Mendjelev megjósolta ezek felfedezését s tulajdonságaikat is jelezte. S néhány évvel később felfedezték a Gallium-oi és a Germanium-ot, 70 és 72 atomsúllyal. Később Curieék felfedezték a 226 atomsúlyu elemet, a Rádium-ot. A mult évben felfedezték a Renium-ot és a Masurium-ot, úgy, hogy az elemtáblázatban most már csak két üres hely maradt, az egyik 61, a másik 225 atomsúllyal.

Néhány héttel ezelőtt Hopkins, az illinoisi egyetem kémia tanára elválasztotta a 61 atomsúlyu elemet s szükebb hazája tiszteletére elnevezte Illinium-nak. Hopkins régen dolgozik ezen elem elválasztásán s végre monacitsalakból sikerült megkapnia. Az elválasztás nagy nehézségekbe ütközött, mivel az ismeretlen elem mindig egy másik elemmel, a Neodynnal együtt lépett fel. Az Illinium az u. n. ritka földek közé tartozik s gyakorlatilag egyelőre nem látszik jelentőségének lenni.

Ezek után már csak egy üres hely maradt a Mendjelev-féle táblázatban s a legujabb jelentések szerint Wiiliam Teg angol vegyésznek ezt is sikerült betöltenie s ezzel a táblázat szerint létező elemek sorát lezárni. Ezek szerint ismerjük mind a 92 elemet. A legutolsó elem, a Brodium a radioaktiv elemek csoportjába tartozik s felfedezője állitása szerint radioaktiv hatása messze felülmulja a Rádiumét. Alkalikus fém s közel rokon a Sodiummal.

William Teg kissé fantasztikus szinekben látja elemét. Nézete szerint az új elem rejtené a titkát a növényi és állati életenergiának. Mint a Radium, úgy a Brodium is sajátos sugarakat bocsát ki. Teg ezeket földsugaraknak nevezi, mivel ez a sugárzó anyag kölcsönzi szerinte minden földi lénynek azt a titokzatos valamit, amit életenergiának nevezünk. Ezek a „földsugarak” teszik lehetővé például a kapillaritást, a hajszálcsövesség hatását, amin alapszik a növények táplálékfelvétele. Ugyancsak a Brodiumsugarak hatására vezeti vissza Teg az emberi idegek ama képességét, hogy külső ingert az agyhoz tudnak vezetni.

Fantasztikus állitások, amelyekről egyéb itéletet mondani alig lehet. Mindenesetre jellemző, hogy (amennyiben nemcsak feltünéskeresésről van szó) komoly természettudósok, akik eredményeket érnek el a természet objektiv kutatása terén, ma ilyen alchémiára emlékeztető, misztikus spekulációkba bocsátkoznak.