Kiss Menyhért

Nemcsak politikai körökben keltett érdeklődést Kiss Menyhért pártonkivüli képviselő elhatározása, hogy - csatlakozik az uj baloldali ellenzéki pártalakuláshoz. Az Éme, amelynek Kiss igazgatósági tagja, régóta rossz szemmel nézi az egykori fajvédő képviselő parlamenti magatartását; a szélsőjobb már nem egyszer attakirozta a t. Házban, kivált a frankügyben való intranzigens magatartása miatt. Kiss Menyhért villogó cvikkerrel és irigylésreméltó hidegvérrel állta a harcot, a legnagyobb gorombaságokat édes mosollyal fogadta és szivélyes mozdulattal visszadobta a föladó elmére. Nem hagyta magát zavartatni a kormánytámogató szélsőjobbtól, tovább is a régi helyén ült és a kormányzat éles, kiméletlen ellenzéke maradt.

E magatartása természetszerüen közelebb hozta a baloldali demokratikus ellenzékhez, amely a legutóbbi időben támogatta is a kormánypárt és a - fajvédők türelmetlen inzultuszáporával szemben. A legutóbbi események következtében aztán az Éme erélyesebb lépésekre határozta el magát. Szombaton este igazgatósági ülést tartott, amelyen kimondotta, hogy Kiss Menyhért ujabb politikai szereplését az egyesületben elfoglalt tisztségével összeférhetetlennek tartja és öt levél utján igazgatósági tagságáról való lemondásra és az egyesületből való kilépésre szólitja föl. A levél megirásával - személyesen Zsirkay Jánost bizta meg az igazgatóság.

Fölkerestük Kiss Menyhértet, hogy megkérdezzük tőle: milyen érzelmekkel fogadja a kiközösitést abból az egyesületből, amelynek éveken át egyik vezére volt és az Éme-vel való szakitása mennyiben befolyásolja eddigi politikáját?

- Hogy a kérdésre felelhessek - kezdte Kiss Menyhért -, vissza kell előbb tekintenem ugynevezett politikai multamra. Ha nem is mint képviselő, több mint két évtizede foglalkozom politikával. A felejthetetlen Bartha Miklós "Ellenzék" cimü kolozsvári lapjának voltam politikai munkatársa és szerkesztője 1904-től kezdve, három éven keresztül. Egyébként felsőkereskedelmi iskolai tanár voltam és mint ilyet vitt be később Apponyi a kultuszminiszterium irodalmi és müvészeti ügyosztályába. Itt Pesten az "Alkotmány"-nak és a "Pesti Hirlap"-nak lettem munkatársa. 1921-ben a nagyszentmiklósi kerületben titkos szavazással báró Petrichevich-Horváth Emillel szemben képviselővé választottak, ugyanitt a következő - ezuttal már nyilt - választáson báró Papp Gézát, az Altruista Bank vezérigazgatóját győztem le.

- Politikámnak irányelve kezdettől fogva, a magyar földmives nép gazdasági, politikai és kulturális fölszabaditása volt. Nem csoda tehát, ha rövidesen szembekerültem Bethlennel, aki elárulta a választójogot, kijátszotta a földbirtokreformot és nem csinálta meg a közigazgatási reformot sem, hanem a városokban és vármegyékben ma is a 18 évvel ezelőtt megválasztott törvényhatósági bizottságokkal szállittat bizalmat magának. Ezek a bebalzsamozott muniák persze nem értik meg a háborun és forradalmakon átment magyar nép lelkét. Az Éme-nek röviddel a megalakulása után választmányi tagja lettem és megszerveztem a II. kerületi fiókot. Az Émét azonban mindig csak társadalmi egyesületnek tekintettem, politikámban soha nem irányitott.

- A zsidókérdésben mindig az volt a fölfogásom, hogy a zsidóságot a forradalomért általánosságban felelőssé tenni épp ugy nem lehet, mint az abban résztvett keresztényeket. A zsidókérdés gazdasági probléma, amelyet erőszakos rendszabályokkal, pofozkodással megoldani nem lehet. Nem akarok jobb keresztény lenni, mint a magyar hercegprimás, aki szerint, ha Saulust agyonütötték volna, nem lehetett volna belőle a biblia Szent Pálja. Az Éme-ben már egyszer erős támadásokban volt részem. Buday Dezső emelte ellenem azt a "vádat", hogy együttmüködöm a szociáldemokratákkal. Én erre az Éme gyülésén ezt feleltem Buday-nak: "Nem engedem magamat befolyásolni senkitől, legkevésbé a kormányfőtanácsos urtól." Ekkor Budayval szemben bizalmat szavazott nekem az Éme. Ami a mostani kizárásomat illeti, arról mindeddig semmiféle irásbeli értesitést nem kaptam és igy nem is tudom: csakugyan megtörtént-e az? Ha megtörtént, ki kell jelentenem, hogy engem nem az Éme választott meg képviselővé és igy nem is irhatja elő politikámat.

- Az Éme mindig azt hirdeti magáról, hogy nem politikai, de társadalmi egyesület, most tehát önmagával került ellentétbe, ha engem pártpolitikai szempontból kizárt. A baj ott van, hogy az Éme mozgalmát a kormány a maga szekeréhez csatolta, elhelyezett benne kormánypárti képviselőket, akik a kormánytámogatást kereszténységnek és az ellenzékiséget zsidópártiságnak nevezték ki. Nos, hát én ma sem vagyok zsidópárti, még csak szabadelvü sem. Viszont 7 millió keresztény magyar érdekeit előbbrevalónak tartom, semhogy áruba bocsássam azért, hgoy néhány mágnás és néhány katolikus püspök meg legyen velem elégedve.

- Azt mondotta képviselő úr - szólok most közbe -, hogy ön ma sem liberális. Hogyan képzeli akkor az együttmüködést a baloldali demokratikus párttal?

- Ha egyéb kérdésekben meg tudunk állapodni, ez nem lehet akadály. Én nem vagyok szabadelvü, szabadságpárti vagyok. Ez, ugy érzem, több, mert hiszen II. József és III. Napoleon szabadelvüek voltak és nem volt alattuk szabadság. Elvi föltételeim, amelyek mellett hajlandó vagyok szövetséget kötni a liberális ellenzékkel, a következők: általános, titkos választójog, a földbirtokreform végrehajtása, igazságos adórendszer, a közigazgatás egyszerüsitése és Magyarország államformájának népszavazás utján való eldöntése. Ugy vélem, ezekkel a föltételeimmel az uj párt azonositani fogja magát. A numerous clausus kérdése, amelyről való véleményemet egyébként szerdai értekezletünkön fogom kifejteni, nem lehet közöttünk ütközőpont, mert a kormány viselkedése nem hagy kétséget aziránt, hogy a numerous clausust előbb vagy utóbb egyszer mégis csak eltörli.

- Most politikai árverést rendez a kormány Kállay kikiáltó közremüködésével és áruba bocsátja a numerous clausust zsidó szavazatokért. Az egységes demokratikus ellenzéki pártra szükség van; már csak az uj választásokra való tekintettel is, mert a kormány az időközi választásokon megmutatta, hogy lábbal tipor minden alkotmányosságot és a legerőszakosabb eszközöktől sem riad vissza, hogy mandátumot szerezhessen. Amit pedig most külön hangsulyoznom kell, mert egyes lapok tévesen adtak hirt róla: én kifejezetten csak pártszövetségre vagyok hajlandó a demokratikus ellenzékkel, de nem lépek be a pártba.

- Engem keresztény programmal választottak meg, a liberálisokkal való pártszövetséget nem tartom ezzel összeférhetetlennek, de ha arra kerülne a sor, hogy belépjek a pártjukba, előbb lemondanék a mandátumomról és uj választásnak vetném alá magamat. Nem ugy, mint azok az urak, akik ellenzéki programmal kaptak mandátumot és aztán áteveztek a kormánypárti vizekre.

Sok meggyőződéssel és szónoki lendülettel mondotta el mindezeket - politikai hitvallását - Kiss Menyhért, majd hozzátette még, hogy politikai ideálja: Mahatma Gandhi, aki 340 millió hindut szabaditott föl és visszaadta politikai függetlenségüket. Mutatja a könyvet, amelyet belépésemkor olvasott: Romain Rolland: "Gandhi"-ja. Eredeti franciában. Beszélgetésünket pedig ezzel az önérzetes kijelentéssel fejezi be:
- Meg vagyok győződve arról, hogy sokan elhullanak mellőlem jobbról is balról és én akkor is politikai tényező leszek.

Halász Imre