Horthy Miklós beszéde a mohácsi síkon a magyar-szerb orientáció mellett

Mohács, augusztus 29.
A mohácsi emlékünnepségeknek váratlan és talán az ország jövőjén is rendkivüli fontosságu nagy szenzációja Horthy Miklós kormányzó ünnepi beszéde.

Az államfő ugyanis megemlékezett déli szomszédunkról, aki négy évszázaddal ezelőtt velünk együtt küzdött a török ellen, a világháboru fordulata azonban ellenünk állította csatasorba.

- Remélem - mondotta a kormányzó -, hogy most már hamarosan visszatérhet közénk a régi barátság és megértés.

Az ünnepségen megjelent kormányparti képviselők nyomban megállapították a kormányzó kijelentésének külpolitikai jelentőségét, amelyhez nagyon messzemenő kombinációkat fűztek. A képviselők értesülése szerint ezt a kijelentést, amely kétségkívül Jugoszláviára vonatkozik és a szerb orientáció utját van hivatva egyengetni, hosszas előkészítés előzte meg és ez a tény nagymértékben emeli a kijelentés fontosságát. Beszélhetünk erről a kérdésről a mohácsi ünnepségen résztvett kormánypárti képviselőkkel, akik a kormányzó beszédének ezt a részét a következőképen kommentálták.

Scitovszky Béla házelnök:
A kormányzó ur kijelentésének, tekintettel arra, hogy az államfő ajkáról hangzott el, igen nagy politikai jelentősége van.

Platthy György:
Néhány kilométerre, a szerb határtól végre egy aktív lépés történt a szerb-magyar orientáció felé és most várjuk a visszhangot.

Szabóky Jenő:
- Már az első nemzetgyülésen erős volt a hangulat a szerb orientáció mellett. A parlamentnek egy csoportja kirándulást is tervezett Belgrádba, ezt a tervet azonban Rakovszky István Habsburg-érdekből meghiúsította. A kormányzó mai kijelentését örvendetes eseménynek tartom és remélem, hogy a kormány végre szakit a teljes külügyi tartózkodás politikájával és elhatározza magát a mi helyzetünkben legtanácsosabb szerb orientáció mellett.

Szily Tamás:
- Bethlen és Nincsics multévi genfi tanácskozása óta ugyszólván a levegőben van a szerb orientáció gondolata, amely az összes lehetséges utódállam-orientációk körül reánknézve a legelőnyösebb.
Rendkívül érdekes, hogy a mohácsi ünnepségekre nem hívták meg a diplomáciai testületet és igy a Jugoszláv követséget sem, amelynek ez a mellőzés – teljesen beavatott helyről szerzett értesülésünk szerint — annál rosszabbul esett, mivel Jugoszlávia annak idején meghívta Magyarországot a mohácsihoz hasonló rigómezei ünnepségekre.

A kormányzó mohácsi beszédét beavatott körök jóelőre nagy eseménynek jósolták és ennek tulajdonítható, hogy a mohácsi ünnepségekre leutazott a jugoszláv követség egyik tisztviselője is, akinek jelentése alapján az államfő szenzációs beszéde bizonyára megelégedést fog kelteni jugoszláv hivatalos körökben és kiindulópontjául szolgálhat a kormánypárt nagy többsége által örömmel üdvözölt magyar-szerb orientációnak.