Százéves a vakok intézete 2.

A zenei szempontból tehetséges gyermekek innen a vakok intézetéből a Zeneakadémiára kerülnek, sokan közülök kántori oklevelet nyernek, de még többen mint hangolók igen jól beválnak.

A vakok intézetéből már sok kiváló zenész került ki, ezek között Horváth Attila zeneszerző országos hírnévre tett szert, Mattes Károly zongoraművész, Jármer Lajos zenetanár, Hauser Jakab és Rosenfeld Izsó gordonkaművész és még számosan kitűnő nevet szereztek maguknak a magyar zenei életben.

Herodek Károly igazgató a következőket mondja: Kezdetben négy vak tanulója volt az intézetnek, ma 207. A kulminációs pontot 1917-ben értük el, akkor 264 gyermeket neveltünk. Nálunk persze csak tizennégy éves korig maradnak a gyerekek, azután tovább tanulnak.

A felnőtt vakoknak társaskörük van, itt beszélik meg egymás dolgát, a világ folyást, itt van a munkaközvetítőjük is. Az intézetnek egy hatezer könyvből álló könyvtára van. A könyvek természetesen Braille-írással íródtak, s azokat ujjaik segítségével olvassák el a vakok. Egy jól olvasó vak gyermek majdnem olyan gyorsan olvas el egy Braille írású könyvet, mint a látó ember a rendes nyomtatott könyvet. A könyvek nagyrésze az intézetben készül, ott írjak és fűzik.

Az intézet igazgatósági irodájában több vak leány dolgozik. Az egyik gépel, majd feláll, a falhoz megy és ott ujjait végighúzza a vakok számára készült óra lapján és mutatóin. Ezen az órán nincs üveg, mutatói kemény anyagból készültek és a lapon domborúak a betűk. Egy pillanat alatt állapítja meg a vak leány, hogy tizenegy óra mult tiz perccel, azután ismét leül és tovább dolgozik.

Az óvóban hároméves kisgyermekek játszadoznak az irgalmas nővérek felügyelete alatt. Legtöbbjüknek mind a két szeme megvan, többnek azonban sav, tűz vagy lúgkő marta ki a szemét.

Amikor az ajtó nyílik az egész gyermeksereg felfigyel, az ajtó felé fordul. Az egyik felsikolt: - Mama - és fut, botorkál felénk, belénk kapaszkodik….
- Isten hozta! - mondja a többi és szintén ránkkapaszkodik.

Két kis leányka egymás mellett ül a padon, karjukat egymáséba fűzték, ölükben baba alszik.
- Csend, csend legyen, haj-csi, baba...
- A nagy gyermekek már komoly dolgokat tanulnak. Írnak, olvasnak: történelmet, földrajzot, minden hasznos dolgot megmagyaráznak nekik a tanárok. Az osztályok képe éppen olyan, mint bármelyik rendes iskoláé.

Herodek Károly, a vakok intézetének igazgatója.