A vágóhid és a husfogyasztás

A husfogyasztás Magyarországon, amelynek lakossága főzeléket, gyümölcsöt és főleg halat nem fogyaszt olyan mértékben, mint a nyugati államok lakossága s amelynek főtápláléka még ma is a hus, a kenyér és a zsiradék, a vagyonosság és a nemzeti jövedelemnek egyik legfontosabb fokmérője.

A millenium esztendejében Budapest székesfőváros husfogyasztása 60,9 kilogrammot ért el fejenként s ez nagyon jelentékeny mennyiség, a fokozott jövedelemnek egyik bizonyitéka, mert ugy a millenium előtt, mint utána a hus fogyasztása fejenként csak 50 kilogramm körül forgott s ezen a magasságon meg is maradt a háboru kitöréséig.

Csak két depressziós évben, 1906-ban és 1907-ben süllyedt 45 kilogramm alá, de ez időtől fogva megmaradt az 50 kilogramm körüli szinvonalon, jeléül annak, hogy a fővárosi lakosság jövedelmében jelentős változás ezidő alatt nem állott be.

A háboru utáni években azonban, abban az arányban, amelyben a lakosság soraiban terjedt a munkanélküliség és a nyomor, süllyedt a husfogyasztás is és a legutóbbi két esztendőben már olyan alacsonyra süllyedt, amely Magyarországon már abnormálisnak nevezhető, 1924-ben csak 27.2 és 1925-ben 31.3 kilogramm hust fogyasztott fejenként a budapesti polgár, fele annyit, mint amennyit fogyasztott 50 esztendővel ezelőtt, amikor még Budapest egy kicsi, szürke és meglehetősen szegény keleteurópai város volt.

Mindenütt a világon az volna a természetes, hogy a város vezetősége a husfogyasztást emelni, a hustermelést és elosztást olcsóbbá igyekeznék tenni. Nálunk a megforditottja a természetes! A budapesti vágóhidak vezetősége a drágitásban nem akar elmaradni a többi városi üzem mögött s hatalmas beruházásokra és átalakitásokra készül a jövő évben, amelyeket természetesen tulnyomó részben a folyó jövedelemből akar födözni. Ennek következménye pedig, ugyebár, a vágóilleték emelése, a husárak emelkedése és – a husfogyasztás további csökkenése lesz.

Kiváncsiak vagyunk, mit szól ehhez a város közgyülése, amelyet a polgárság, akármilyen pártállásuak legyenek is, mégis csak arra választott meg, hogy érdekeit képviselje és megélhetését megkönnyitse!