A képviselőház az 1927-28. évi költségvetést tárgyalja, a házszabályok szerint nyolcórás üléseken folyik a vita, melyben nagyobbrészt a Kisgazdapárt tagjai vesznek részt.

Amennyiben egy-egy demokrata felszólaló akad, az a régi nótát fújja: minden rossz, amit ez a kormány tesz s nem is lesz addig boldog Magyarország, míg megint nem lesz szabad izgatni, kommunista propagandát csinálni, amíg a városok művelt lakosságát nem ültetik megint a falu nyakára.

A Kisgazdapárt részéről komoly bírálat tárgyává tették a kormány gazdasági, népegészségi, közoktatásügyi, szociális politikáját többen. Igy Jókai-Ihász Miklós, az egykéről, a pusztító betegségekről, Perlaky György a szövetkezetekről, a nyugdíjasokról, vasadi Balogh György a magángazdaságok talpraállításáról, a fogyasztó piac megszervezéséről, a népműveltség fejlesztéséről mondottak magvas, tartalmas beszédeket. 

Magáról a költségvetésről, a több állami bevételekről tájékoztatóul álljanak itt a következő adatok: Évente a forgalmi adóból 181,844.000 P, a vámból 102,253.500 P, egyenes adókból 160,225.600 P, fogyasztási adókból 64,890.000 P, dohányjövedékből 137,040.000 P a bevétel.

A kiadásoknál a főbb tételek a következők: Földmívelésügyi minisztérium 26,500.190 P, közoktatásügyi minisztérium 121,251.740 P, népjóléti minisztérium 60,344.560 P, honvédelmi minisztérium 113,512.990 P, belügyminisztérium 98,758.900 pengő.

Az állami alkalmazottak létszáma 1927-28-ban 158.322; kevesebb 2226-al, mint az előző évben volt. A nyugdíjasok összes száma pedig 104.269, az előző évhez viszonyítva 2540-el több. Aggodalmat keltő számok, mert aránytalanul nagy terhet jelentenek az állam részére. Legfőbb ideje, hogy a nyugdíjasok ügye az utódállamokkal rendeztessék s a kin-keserves trianoni béke betartására szorítsák őket. 

Elvégre, ha minket erővel, hatalommal rákényszerítenek a ránknézve gyilkos trianoni béke betartására, ellenfeleink is tegyenek eleget az ott vállalt kötelezettségeknek.