Ami régóta nem történt, annak volt vasárnap tanuja a tőzsde környéke.
A kereslet ujból áttöri a tőzsdei forgalom korlátjait és a magánforgalomban igyekszik kielégülést találni. A vezetőpapirok szombati záróárfolyamát meghaladó kurzusokon keresték vasárnap is a darabokat, amelyekben, mint ilyen viharos, fölfelé törő ármozgalmaknál, rendszerint most is hiány mutatkozik.

Aggasztónak ez a jelenség egyáltalán nem mondható, majdnem három évig tartó tespedés után bizonyos mértékü szertelenséget elkerülni lehetetlen, márcsak azért is, mert a nagytőkések és a nagyjátékosok ezuttal hosszabb időtartamra spekulálnak és erős realizálási hajlam csak a kisebb játékosoknál mutatkozik.

Ilyen nagymennyiségű á la longue angazsmánoknál előbb-utóbb darabhiány mutatkozik, aminek természetes következménye az, hogy olyan részvényeknél, amelyekből nagyobb mennyiséget vontak el a piacról, mint szombaton a Ganz-Danubiusban, amelyből ezer és ezer darabot lehetett volna eladni, azon a tekintélyes mennyiségen fölül, amely piacra került.

A tőzsde erőteljes lendülettel vetette magát a kibontakozó konjunktura leszámitolására s ha e mozgalom közepette kilengések elő is fordulnak, a tőzsde e jelenségeket automatice kiküszöböli. Aggasztó csak az, hogy a tőzsdei árfolyamok tulmesszire tértek el a kamatozási határtól s az eltérés, amely a tőke normális kamatja, a mai gyümölcsöztető jelenségek és a tőzsdei árfolyamok között máris mutatkozik, tulnagy.

Még egy erős hosszhullám és a vezető részvények kamatozása mélyen a világpiaci kamatszinvonal alá kerül, ami egészséges jelenségnek egyáltalán nem mondható.

A másik jelenség, amely ellen a kistőkést nem lehet eléggé óvni, az, hogy ujból megjelentek a szinen a zavarosban halászók, ujból szájról-szájra járnak a kalandosnál kalandosabb tippek s a játék izgalmában nincs az a képtelen indokolás, amely hivő fülekre ne találna.

Ujból kopognak a tőzsde ajtaján a bizonytalan, ingadozó, eléggé meg nem alapozott vállalatok, hogy részvényeiket bevezessék s mivel komoly tőkés ilyen részvénybe pénzét nem fekteti, nyilván a kisemberek tömegére akarják sózni szines papirjaikat.

A tőzsdetanács kötelessége, hogy ne bocsássa be a tőzsde termébe azokat a részvényeket, amelyeknek dicstelen multu elődei oly sok kárt okoztak a papirkonjunktura éveiben!