Hegedűs Lóránt ötfelvonásos drámát írt

„Szomoru, hogy a magyar irók a jazz-banddal és francia vigjáték-utánzatokkal foglalkoznak” mondja Hegedüs Lóránt, aki ötfölvonásos drámát irt Kossuth Lajos történelmi szerepéről. 

Szinházi és irodalmi körökben az elmult héten érdekes hir kelt szárnyra, hogy a Hegedüs Lóránt Kossuth-drámát fejezett be, amelyet a Hevesi Sándor lekötött a Nemzeti Szinház részére. Fölkerestük Hegedüs Lórántot, aki drámájáról a következőket mondotta nekünk:
- A darab kész.
A kézirat sorsát elsősorban Hevesi Sándornak, a Nemzeti Szinház igazgatójának és Herczeg Ferenc barátomnak birálatától teszem függővé. Tehát szó sincsen befejezett tényről. Amennyiben ők az 5 fölvonásos müvet politikai és müvészeti szempontokból egyaránt szinpadra valónak tartják, akkor szinre is kerül, ha azonban akár politikai, akár müvészeti okoknál fogva a legcsekélyebb mértékben is aggályaik lennének, ugy a kézirat a papirkosárba kerül és soha semmiféle módon nem jut nyilvánosságra.

Ehhez még csak annyit tehetek hozzá, hogy hosszu és lelkiismeretes politikai és történelmi kutatásaim dramatizálása ez a mű, amelyben egyetlen olyan szó sem fordul elő, amely nem teljességgel hiteles vagy a történelmi igazságot nem szószerint födi.
- Ezek szerint Kossuth drámája nem „A híd” – ellendrámája?
- Nem is. Szerintem a 48-49-es időknek három nagy magyar tragikus hőse van. Az első Széchenyi, akinek alakját és tragédiáját Herczeg Ferenc olyan klasszikusan örökitette meg, hogy ezután több Széchenyi-drámát nem lehet már irni.
Én megpróbáltam Kossuth Lajos történelmi alakját egy dráma cselekményében megvilágitani és ha ez sikerül, akkor már csak annak az irónak kell jönnie, aki a harmadik nagy tragikus hőst, Görgey Arthurt irja meg a szinpad számára.
Szomoru, hogy a magyar irók a jazz-banddel, francia vigjáték-utánzatokkal és drasztikumok kiélezésével foglalkoznak, ahelyett, hogy a magyar történelmi helyzetben találnának elhivatottságukhoz méltó témakört. Az irodalomra is illik annak, aki mindent tudott, Goethe mondása: Du greifst hinein ins volle Menschenleben, und wo du es packst dort ist es interressant.