Rassay Károly a szabadelvü ellenzék offenzivájáról

Négy hónapi szünet után kedden ujból megnyilik a képviselőház. Hogy mi a kormány munkaprogramja, efelől nincs tájékozottsága az országnak. Éppen ezért tartottuk helyénvalónak megkérdezni Rassay Károlyt, a szabadelvü ellenzék vezérét, hogy mit vár és mit követel az ellenzék a kormánytól. Rassay a következőket mondotta  munkatársunknak:
- Örülnünk kell, hogy ez a parlament, amely születési hibájánál fogva csak torzképe a magyar társadalom mivoltának, mégis megnyitja a kapuját és megkezdi müködését. Legalább remélnünk lehet, hogy a kormány kénytelen lesz bizonyos kérdésekre nyilatkozni, valamelyes javaslattal előállni, ugy, hogy mégis megindul olyan alkotmányos élet, amely talán pezsgésbe hozza a politikai világot és talán lüktető erőt ad a társadalomnak is.

- Mi örömmel nézünk ennek a munkának elébe, becsületes elszántsággal és nagy munkakészséggel. És hiába minden gyermekes fecsegés, ez a parlamenti párt egységesen, vállvetve akar küzdeni azokért az ideálokért, amelyeknek a képviseletét a polgárságtól megkapta. Időközben ugyan elhagyták sorainkat, de ez a tény minket nem gyöngitett meg. A nagy modern hajók se nélkülözhetik a vitorla rudját, de ez ma már csak dekórumot jelent és nem hajtóerőt, vagy életet. Dekórumként marad ott azoknak a zászlóknak számára, amelyek a diadal pillanataiban jelentkeznek és szolgáltatják önmagukat a zászlók helyén.

- Ha a patkányok elhagynak bennünket és ha ezek az árbocok, amelyek csak anakronizmusok, eltünnek, ez a mi erőinket nem fogja csökkenteni, a mi erőnk ott van lent a fütőházban, a tömegek szeretetében. Ebből legföljebb csak az következik, hogy most már a mi küzdelmünk hangjának határozottabbnak és élesebbnek kell lennie. A vezetésre hivatottak és a vezetést maguknak arrogálók megértése egyfelől, másfelől a polgárság öntudatra ébredése, öntudatosabb bátorsága az, ami kierőszakolja a haladást. Ennek a két elemnek az összeolvadása fogja megteremteni a politikai varázskövet, amely nem lehet más, mint a nemzeti egység gondolata, amely előre fogja vinni az országot.

- Egyik föladatunk, hogy szót adjunk azoknak a panaszoknak és sérelmeknek, amelyek a társadalom mélyében valóban megvannak, de amelyet bizonyos gondolaton tul a hatalmi szervek nem tudnak vagy nem akarnak észrevenni. De ez nem töltheti ki az ellenzék föladatát, többet kell produkálnunk. Hogy mit produkálhatunk, annak hozzá kell simulnia ahhoz az aktivitáshoz, amelyet a kormány ki fog fejteni. Várjuk a büntető novellát és követelni fogjuk az amnesztiát. Én sokat állottam szemben a szociáldemokrata párttal és talán még fogok is élesen szemben állni velük: de ez nem politikai kérdés és ha politika, akkor igazságügypolitikai kérdés, amit el kell birálni, amint azt elbirálták Németországban, Ausztriában és mindenütt, győző és legyőzött államokban egyaránt.

- Nem akarjuk kisajátitani sem a liberális, sem a demokrata programot, mi sokkal jobban át vagyunk hatva attól a tudattól, hogy Magyarország jövöje csak ezen az uton kereshető, sokkal jobban igazolva vagyunk az elmult nyolc év eseményei után, mint hogy mi olyan kicsinyek volnánk, hogy bárkit is ki akarnánk zárni a liberális küzdelemből. Mi magában álló párt vagyunk, de nem vagyunk öncél, eszközei vagyunk egy nagy gondolatnak, amely nagy gondolatot becsülettel igyekeztünk képviselni és amely gondolat ma már betölti az emberek lelkét.

- Mi készséggel adunk segitséget és fogadunk el segitséget, csak egy kivánságunk van, hogy aki felénk közeledik, őszintén és becsületesen közeledjék. És követeljük azt, hogy a demokrácia és liberalizmus gondolata mellett a magyar közélet egy másik rákfenéje ellen, a közélet tisztaságáért is emelje föl szavát. Annak a liberalizmusnak vagyunk mi a hivei, amely Magyarországon is meg akarja valósitani a kultureszméket, amelyeknek gyakorlati tartalmuk van és a sajtószabadság, az esküdtszék intézménye, a gondolat- és szólásszabadság jogát adják meg.

- Szeretettel fordulok minden liberálisan gondolkozó polgárhoz, hiszen lehetnek politikusok, akik eladhatják elveiket, de a sokszázezer ember, aki felnőtt a nemes értelemben vett liberalizmus és demokrácia szeretetében, aki megtanulta az utolsó század magyar történelmét, aki tudott lelkesedni március 15-én és tudott sirni október 6-án: az lehetetlen, hogy idegenül álljon a mi becsületes törekvéseinkkel szemben.