|
Lloyd George agyon akarta lövetni a német császárt
Londonban megjelent a meggyilkolt Wilson marsall szenzációs naplója, mely kiméletlen nyiltsággal beszél a legnagyobb angol és francia politikusokról és hadvezérekről
A szenzációs emlékiratok, amelyek Sir Henry Wilson háborus naplóját szószerint közlik, aligha jelentek volna meg, ha a marsall életben marad, mert kiméletlenül, elevenbe vágó élességgel ir a francia és angol államférfiakról, hadvezérekről a diplomatákról, akik vezető szerepet játszottak a világháboruban.
A szigoru kritika hangján emlékezik meg Sir Henry az angol kormány első háborus minisztertanácsáról, amelyet 1914 augusztusában tartottak. "Asquith nyitotta meg a tanácskozást" - írja - azután mindenki mindenféle stratégiai ostobaságot mondott. French, Haigh, Hamilton tábornokok, Churchill és a többiek mind levizsgáztak a stratégiából, volt, aki azt hitte, hogy Ličge Hollandiában van. Olyan emberek történelmi tanácskozása volt ez, akik nem ismerték a tárgyat, amelyről beszéltek."
Nagyon érdekes, amit az 1917. március 2-i minisztertanácsról Wilson ír: "Lloyd George és Briand komlottot készitettek elő. Haigh és Robertson tábornokokat a francia generálisok alá rendelték. Haigh és Robertson vonakodtak a szubordinációt elfogadni. Lloyd George röviden rájuk szól: Vagy elfogadják, vagy lemondanak! A két tábornok meghajolt és eltávozott. Végre Lloyd George készen áll a harcra. Most már látja a hibákat, beismeri saját gyöngeségeit és tudja, hogy parancsolni kell, nem pedig az ellentétes érdekeket kijátszani egymás ellen." 1918 tavaszán nagyon rosszul állt a szövetségesek dolga és Sir Henry azt követelte, hogy Anglia ujabb nagy áldozatokat hozzon: "Akarom, hogy Lloyd George hivja össze a parlamentet és szólitson zászló alá minden férfit ötvenéves korig. Azt hiszem, nincs tisztában a helyzet sulyosságával. Egész közel állunk a katasztrófához." Másnap igy folytatja a napló: "A minisztertanácsban Lloyd George heveskedett. Bonnar Law deprimált volt. Smuts akadémikus lehetetlenségeket tálalt föl." De 1918 nyarán már az angol kormány is teljes sulyosságában látta a helyzetet és a miniszterek pesszimizmusa napról-napra nőtt. "Lloyd George, Goughes, Smuts, Millner" - irja az angol marsall - "azt hiszik, hogy a nyugati fronton nem tudjuk megverni a németeket és máshol akarnak babérokat aratni. De én tudom, hogy a német hadsereget le kell verni, ha békét akarunk!" Amikor Wilson elnök 14 pontját közölte az angol kormánnyal, nagy vita folyt a minisztertanácsban. "A Lloyd Geroge-kormány tagjai közül egyik miniszter véleménye sem egyezett a másikéval!" - írja Wilson marsall. Lord Balfour azt kivánta, hogy még 4 pontot kapcsoljanak a 14-hez. Lloyd George azt kérdezte, akarunk-e békét vagy sem. Bonar Law azt felelte, hogy ő jó békét akar, de a föltételek ne legyenek tul szigoruak. Curson kemény békeföltételeket kívánt. Smutsnak külön kikötései voltak. Lloyd Geroge habozott, nem tudott határozni." Végül elérkezett a várva várt fegyverszünet és a marsallt Lloyd George ebédre hivta magához a külügyminiszterium Downing-streeti palotájába. Lloyd George azt mondta, hogy agyon kell lövetni a német császárt. Birkenhead lord egyetértett vele, Churchill ellenezte. Ez a kérdés később a minisztertanácson is szóbakerült.
Lord Birkenhead azt mondta, hogy a korona titkos tanácsa a császár biróság elé állitását kivánja. Hogyan lehet itélkezni - kérdezte - az alárendelt tisztek fölött, ha a császárt nem állitjuk biróság elé? Nézetem szerint ez a legjobb eszköz, hogy a jövőben megakadályozzuk a kegyetlenkedést, helyreállitsuk a személyes felelősséget és kiszabjuk a büntetést. Végül is az angol kormány egyhangulat elhatározta, hogy itélkezni kell a császár fölött. 1918 decemberében a szövetséges kormányok tanácskozásán ugyanigy határoztak. Lloyd Geroge, Lord Balfour, Bonar Law, Clémenceau, Foch, Weygand, Orlando, Sonnino és Wilson marsall egyformán kivánták, hogy meg kell büntetni a császárt … De néhány hónap - és minden megváltozott. A gyülölet lecsillapult, a szövetségesek ezer és ezer nagy problémával találják magukat szemben, meg akarják csinálni a nemzetek szövetségét és - a német császárról elfelejtkeznek. "A békekonferenciára küldött brit delegáció első ülésén a Népszövetség megalakitásáról tanácskozott" - irja Wilson marsall - "és Lloyd George azt mondta, hogy a Népszövetség alapokmánya groteszk és nevetséges …" |