Gyöngykagylótenyésztés és igazgyöngytermelés 2.

A legújabb és legzseniálisabb mód a Japánban felfedezett azon eljárás, amelylyel mesterséges emberi beavatkozás révén tudunk gyöngyöt termelni úgyszólván minden egyes gyöngykagylóban.Ez utóbbi eljárás keretébe természetesen az előbbi kettőt is alkalmazzák és a gyöngykagylók védelme csaknem tökéletesen meg van oldva.

A siker természetesen itt sem máról-holnapra született meg, hanem hosszas, szinte századokra visszamenő fejlődés eredménye. Meg kellett előznie a zoológia és főleg az állati szövettan kifejlődésének, és mikor már a legpontosabb részletességgel tudták, hogy mely sejtek is azok, amelyek a gyöngyhöz szükséges váladékot termelik és milyen élettani vagy tán inkább patológiai körülmények játszanak itt közre, akkor lehetett csak arra gondolni, hogy céltudatos és okszerű kísérleteket végezzenek ezirányban.

Mint érdekességet megemlíthetjük, hogy már Linné, a nagy svéd természettudós is foglalkozott ezzel a problémával, sőt némi sikereket is ért el. Ő édesvízi kagylókon kísérletezett, a Svédország édesvizeiben is elterjedt Margaritana margaritiferán. A svéd királyt is értesítette eredményeiről, eljárását pedig az állam megvette és a gyöngytenyésztést állami monopóliumnak nyilvánították.

A londoni British Museum ma is őriz néhány ilyen gyöngyöt, melyeket Linné mesterségesen tenyésztett, amelyeknek azonban csak éppen ez a kultúrtörténeti értékük van, egyébként értéktelenek. Az eljárás gyakorlatilag nem vált be, és csakhamar abba is hagyták.

De Linné-t e kísérletekben jóval megelőzték a japánok és főleg a kínaiak, akik már évszázadokkal ezelőtt számos módszerrel próbálkoztak, hogy a gyöngykagylót gyöngytermelésre késztessék. És ez többé-kevésbbé sikerült is nekik. A hiba az volt, hogy még nem ismerték pontosan a gyöngykagyló ama szerveit, amelyek a gyöngy anyagát elválasztják, s az így termelt gyöngy alig különbözött a gyöngyháztól, főleg pedig nem sikerült szép kerek gyöngyöket termelniök, hanem csak mindenféle idomtalan alakúakat és félgyöngyöket.

Ezek a népek még ma is foglalkoznak a gyöngytermelés e módszereivel, de az így termelt gyöngyök nem vehetők igazgyöngy számba és csak másodrangú értékűek.