Kell-e az a záloglevél-bank?

A záloglevél-bank terve, amely a néhány hónap előtt lefolytatott tanácskozások után végleg eltemetettnek látszott, az elmult héten ujból föléledt. A National City Bank, amely ezt a tervezetet tavasszal előterjesztette, nem nyugszik bele tervének elejtésébe és ujból igyekszik azt előtérbe állitani.

Értesüléseink szerint azonban Wekerle pénzügyminiszter nem viseltetik a terv iránt annyi hajlandósággal, mint amennyit előde a terv iránt tanusitott. Wekerlének ugyanis az a fölfogása, hogy a szabad verseny biztositja leginkább a mezőgazdaságra előnyös hitelföltételeket.

Ha pedig itt koncentráció történnék, vagyis ha egyetlen egy intézet bocsáthatna csak ki zálogleveleket és e záloglevelek tekintetében egy bármilyen nagy és erős amerikai bankkal előzetes lekötési vagy fölajánlási viszonyban állana, az egymagában megszüntetné a versenyt, megszüntetné a többi amerikai bankok érdeklődését a magyar záloglevelek iránt, végeredményben tehát esetleg éppen az ellenkezőjére vezetne annak, mint ami célként előttünk lebeg, tudniillik inkább drágitaná, mint olcsóbbitaná a zálogleveles kölcsönök föltételeit.

Emellett sulyosan esik a latba az a körülmény is, hogy tulajdonképpen a magyar zálogleveleket a newyorki piacon elsőnek a Lee, Higginson-bankház vezette be és azok számára ott piacot teremtett, lehetetlen tehát, hogy most, amikor ennek a bankháznak a müködése folytán a piac meg van teremtve, a koncentrációban való előjogok más banknak adassanak.

Ugy látszik tehát, hogy a jelzálogintézeteknek ez a kényszeregyesitése el fog maradni és továbbra is a szabad verseny fog fönnállani, amely eddig a mi jelzálogpiacunkon elég kedvező eredményeket biztositott.