A pap mosolyog
A pap mosolyog és derűsen
gondtalan üdvü istent dicsér,
darazsak dongnak s poros uton
végig zümmögő gyásznép kisér.
Egy barna és ijedt leányka
ablakhoz nyomja orrocskáját
és papája egy pipaszárral
megveregeti farocskáját.
S harmatos füvek gyenge ízzel.
A fákon hajnali pirosság,
lombok zizegnek, szöcske ugrik,
a pókok hálójuk foltozzák.
Emlékem egyre merevebb lesz.
Egy spicli rábök homlokára,
síromig setteng s jó kutyámat
nem uszíthatom többé rája.
Ringató
Holott náddal ringat,
holott csobogással,
kékellő derűvel,
tavi csókolással.
Lehet, hogy szerelme
földerül majd mással,
de az is ringassa,
ilyen ringatással.
