Szövetségünk már évek óta sürgeti a közszállítási szabályzat reformját.
A sok felterjesztett határozati javaslatokban levő kívánságokat végre méltányolta a kereskedelmi miniszter és elkészíttette az új Közszállítási Szabályzat tervezetét. Ennek lényeges tartalmát a következőkben módunkban áll ismertetni:
A tervezet értelmében a szabályzat hatálya alá tartoznának mindazok az ipari, mezőgazdasági, erdészeti és bányászati szállítások és munkálatok, amelyek az állam terhére vagy költségére teljesítendők. Nem tartoznak a szabályzat hatálya alá a törvényhatóságok és községek szállításai és munkálatai, melyeknek vállalatba adása iránt a belügyminiszter által kiadott, külön közszállítási szabályzat intézkedik.
A vállalatbaadásnak módjai a következők volnának: nyilvános irásbeli versenytárgyalás, végül szabadkézből való beszerzés. A zártkörű pályázat ott kerülne csak alkalmazásra, ahol országos érdekű munka végzéséről volna szó, ahol tehát a korlátlan verseny megokolatlan, sőt veszélyes volna, továbbá akkor, ha a szállítás, illetőleg munka értéke 6000 pengő alatt marad.
Szabadkézből történnék a munka kiadása, ahol csak egy vállalat jöhet számba, végül pedig, ha a munkaalkalom a kisipar, vagy háziipar termelő szövetkezeteinek volna fenntartandó. Részletesen szabályozza a tervezet a pályázat kiírását, a hirdetés alakját és tartalmát, tovább a szállítási és munkafelvételek és az ajánlati mintát.
A bánatpénz intézményét a tervezet fenntartja.
Összegét 250.000 pengőt meg nem haladó szállításnál az érték két százalékban, azon felül pedig a különbözetre az érték egy százalékában maximálja. Nincs helye a bánatpénz követelésének a kisiparosokat érdeklő szállításnál, ha a munka értéke 15.000 pengő alatt marad, vagy ha a bánatpénz nem tenne többet 300 pengőnél. – A bánatpénz elsősorban készpénzben, vagy 15.000 pengő erejéig elismert pénzintézeti betétkönyvvel tehető le.
Az ajánlatok odaítélése felett szakbizottság dönt, mely legalább öt tagból kell, hogy álljon. Általában az összes közszállítási ügyek felett pedig a felügyeleti jogot és az ellenőrzést a Közszállítási Tárcaközi Bizottság fogja gyakorolni. Az odaítélésnél nem kötelező a legolcsóbb ajánlat elfogadása. Megfelelő módon gondoskodik a tervezet a helyi ipar előnyben részesítéséről a kisebb szállításoknál. Igen behatóan tárgyalja a tervezet az úgynevezett generálvállalkozások ügyét és itt is intézményesen gondoskodik arról, nehogy az ilyen vállalkozások elvonják a szakmabeli ipar elől a munkaalkalmakat.
A külföldi ajánlat elfogadását a tervezet a kereskedelmi miniszter előzetes hozzájárulásához köti. A szerződésekről szóló rész szabályozza a kötbérek kikötésének kérdését is.
A teljesített közszállítások után járó követelések a tervezet szerint sürgősen kiegyenlítendők. Ha a szállító fél követelése 100.000 pengő alatt marad, a fizetés 30 nap alatt, ha pedig ezen felül van, akkor 60 nap alatt eszközölendő. A határidő a munka befejezésétől, illetőleg a teljesítéstől számítható.
A tervezet befejező része arról intézkedik, hogy az összes közszállításokról kimutatások készüljenek, hogy a lebonyolított közszállítások ellenőrizhetők és a legközelebbi jövőben várható közszállítási munkaalkalmak megállapíthatók legyenek.
A kereskedelmi miniszter tervezetét az érdekképviseletek már megkapták. Március 11-én ebben az ügyben értekezlet lesz a kereskedelmi minisztériumban és bizonyos, hogy a termékeny bírálat eredményének hasznosításával sikerül az új közszállítási szabályzatot olyan alakba önteni, amely gyakorlati alkalmazása során valóban értékes iparfejlesztési eszközzé válik és a jövőre kiküszöböli az úgynevezett közszállítási panaszokat.
