Annak a gazdasági fotografiának, amelyet a Magyar Gazdaságkutató Intézet legujabb jelentése ad, hü voltát Popovics Sándor garantálja. A társasjátékba, amely hónapok óta folyik optimisták és pesszimisták között, a Popovics Sándor cégjegyzésével ellátott konjunktura-jelentés most megföllebbezhetetlen döntést hoz, sajnos, a pesszimisták mellett.

A konjunkturakutató intézet jelentése tudniillik most már szigoruan tudományos adatokkal igazolja, hogy a pénzpiac „különösen kedvezőtlenül alakult” az utolsó három hónapban és mert a pénzpiacokon mind kevesebb szabad tőke áll rendelkezésre, az sincs kizárva, hogy a helyzet még sulyosabbra változik.

A takarékbetétek összegére nézve a jelentés azt mondja, hogy csak a nagybankoknál és a Postatakarékpénztárnál növekedtek, mig a Pénzintézeti Központhoz tartozó pénzintézetek betétállománya nyolcvanmillióval csökkent. A pénzforgalom sebessége is visszaesést mutat, aminek az üzleti forgalom megnehezülése az okozója.

Megdöbbentő képet mutat a tőzsdei forgalom visszaesése, hiszen amig 1927 első felében százezer részvényt adtak-vettek a pesti piacon, ma már alig huszezer részvényre szoritkozik a forgalom.

A magyar mezőgazdaság helyzetére nézve a jelentés végre határozottan arra az álláspontra helyezkedik, hogy gazdasági életünk sulypontja még mindig a mezőgazdaságon van és hogy az ipari konjunktura még mindig a mezőgazdaság helyzetétől függ. Ámde mezőgazdaságunk helyzetét az árbevétel dönti el, mert, amint Bismarck mondta: Ha a parasztnak van pénze, mindnyájunknak van.

A mezőgazdasági termékek ára alapján kialakult vásárlóerő azonban az 1928. év óta állandóan csökken és ha 1925-höz hasonlitjuk és az akkori vásárlóerőnket százra tesszük, akkor 1928 januárjában ez a cásárlóerő 103 volt, mig az idén februárban már csak 91.2.

A jelentésnek a mezőgazdasági kivitel csökkenéséről szóló adatait azért nem ismételjük itt, mert azok tulontul ismeretesek és csak annyit idézünk a jelentésből, hogy buzaexportunk maga 16 %-kal csökkent, hogy állattenyésztésünk nem bizonyult rentábilisnak és hogy a szarvasmarhaárak is hanyatlóban vannak.

Ami már most az ipari termelést illeti, nagyon érdekes a jelentésnek az a megállapitása, hogy az 1928. évhez képest az ipari termelés kiterjedtebb lett ugyan, de rentabilitása csökkent, hogy például a vas- és gépipar foglalkoztatása hanyatlott és hogy a széniparban beállott nagyobb fogyasztás nem a gazdasági helyzet javulását igazolja, hanem csak a kemény télre vezethető vissza.

A jelentésben Bud számára is van egy nagyon érdekes megállapitás, amely homlokegyenest ellenkezik azzal, amit legutóbbi expozéjában éppen az optimisztikus fölfogás alátámasztására hozott föl, az tudniillik, hogy az ipari szempontból jelentős áruk vasuti áruforgalma a gazdasági helyzet hanyatlását igazolja. Ezt az ellentmondást most már a közgazdasági miniszternek a konjunkturakutató intézettel kell elintéznie, aminthogy az összes optimistáknak is ezentul ezzel a jelentéssel kell pörbeszállniok.